NE GONDOLJ AZ ELEFÁNTRA!
2016. november 28. írta: Hajdú Éva

NE GONDOLJ AZ ELEFÁNTRA!

rozsa.jpg

„Ne gondolj az elefántra!
Bármit csinálhatsz, csak ne gondolj az elefántra!”

 

George Lakoff nyelvész írja ezt a NE GONDOLJ AZ ELEFÁNTRA című könyvében.
Nos? Te mire gondoltál? Az elefántra? Én is!
Lakoff így folytatja: „Még sosem volt olyan diákom, aki erre képes lett volna.”
Mármint arra, hogy tényleg ne az elefántra gondoljon!

 

ne_gondolj_az_el_4d888186bc659.jpg


Lakoff politikai kampányolással kapcsolatban választóknak,  politikusoknak írta könyvét. A végén összefoglalja néhány lépésben azt, amit ajánl nekünk:

„TANÚSÍTSUNK TISZTELETET.

ÚJRAKERETEZÉSSEL VÁLASZOLJUNK.

AZ ÉRTÉKEK SZINTJÉN GONDOLKOZZUNK ÉS BESZÉLJÜNK.

AZT MONDJUK, AMIBEN HISZÜNK.”  (174. o.)

Ezek olyan értékek, melyeket családban, munkában, gyermeknevelésben, párkapcsolatban egyaránt szükséges használnunk. Ezért foglalkozom itt most röviden Lakoff gondolataival családi mediátorként, coachként.

Egyébiránt: Családi mediációban, coachingban használok olyan kérdéssorokat, melyeket vállalati csoportok coachingjából veszek át. Miért? Mert munkahelyi csapat vagy családi csapat egybetartása, fejlesztése ugyan azon értékek szerint működik. Például megkértem a családtagokat, hogy nevezzenek meg FELADATTAL KAPCSOLATOS TEENDŐKET: célok, információ adás/kérés, kezdeményezés, vélemények tisztázása, ötletgyűjtés.
A CSAPAT FENNTARTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES TEENDŐK: Adunk, kapunk dicséretet? Biztatást? Konfliktusmegoldás? Mindenki bevonása? Együttműködési módok tisztázása?

csoport.jpg

Mire jó ez? Kihívom őket a megszokott állásaikból, és a hozott helyzetre garantáltan másként kezdenek rálátni. Elkezdenek gondolkodni! Elkezdenek megoldást keresni! Tuti boldog vagyok mikor BEINDUL A GÉPEZET!

Ugyanígy tutira át lehet vennünk Lakoff négy pontját  családi-párkapcsolati-nevelési-munkahelyi szitukra. Nézzük meg tehát közelebbről, mit mond Lakoff!  

 

„Minden szóhoz tartozik egy keret.
A keret az, ahogyan elképzeljük az elefántot.
Lehet nagy, lomha járású, cirkuszi elefánt.
Amikor tagadjuk a keretet, azzal felerősítjük.” (19.o.)

 

Mit jelent, hogy amikor tagadjuk a keretet, azzal felerősítjük? Richard Nixon a Watergate-botrány idején odaállt az emberek elé, és azt mondta: „Nem vagyok csaló.” És mindenki csalónak gondolta.” (19.o.)

Amikor azt mondod nekem, hogy „te milyen hülye vagy, soha nem értesz meg semmit”, akkor  TE úgy keretezed be a történetet, hogy a másik ember hülye és süket, meg buta is. Az én fejemben pedig az fog motoszkálni, hogy „miért mondja, hogy hülye, süket, meg buta is vagyok?  Erre ezt mondom neked: „Nem vagyok hülye, süket,meg buta. Mit képzelsz magadról?”

Mi történik?

„Amikor tagadjuk a keretet, azzal felerősítjük.” (19.o.)

Mennyire jutottunk közel egy együttműködéshez? Semennyire! Akkor mi a megoldás?
Hát az, hogy ÚJRAKERETEZÉSSEL VÁLASZOLJUNK.

  1. „Az a dolgunk, hogy megalkossuk a SAJÁT értékeink, elképzeléseink, feladataink fogalmi kereteit, és így elkerüljük az ő modelljük támadását."
  2. „Amikor a keretek készen vannak, a szavak maguktól jönnek.” (47.o.)

 

A fenti helyzet újrakeretezése: „Azt látom, hogy nem értettél meg engem. Kezdjük az elején. Mondjam el még egyszer?"

Ugye, mekkora a különbség!! Az első CSAK  arról szól, hogy én hülye, süket meg buta  vagyok, a másik jó példa arról szól, hogy miként léphetünk tovább?! Vagyis az együttműködésről szól.

Amikor állandóan azt kommunikálom a gyerek felé, hogy „már megint rendetlen a szobád”, akkor ez neki azt az üzenetet hordozza, hogy LEGYEN rendetlen a szobája. Mi a fenének ne legyen rendetlen?! Hiszen a rendetlenségről beszélünk!  

Ha a társadhoz nincs egy jó szavad sem, mitől viselkedjen jobban? Ha a rendetlenségről beszélünk, akkor a rendetlenséget építjük. Ha a társam szerintem megbízhatatlan és komolytalan, akkor CSAK arról beszélünk, hogy ő miért is megbízhatatlan. Keretezzük át! Beszéljünk arról, hogy hogyan néz ki, amikor ő megbízható!

szakadek.jpg

Egy ügyfelem állandóan, de tényleg állandóan eltér a tárgytól. Azt tudtam, hogy most nincs idő arra, hogy leszokjon róla. Amikor láttam, hogy kezd megint másról beszélni, először hagytam 5-6 mondat erejéig, és csak utána kértem rá, hogy térjünk vissza a tárgyhoz. Amikor újra teljesen más témára kötött át, már nem vártam 5-6 mondatot, hanem emlékeztettem udvariasan a megállapodásunkra: nem térünk el állandóan a tárgytól. Nem sértődött meg. Nagyon jó volt vele együtt dolgozni! Újrakereteztem a történetet: Nem egy félrebeszélős ember ült mellettem! Hanem egy ügyfél, akit támogatni fogok!

Lakoff szerint, amikor nem tetszik a reprezentáció, 
akkor elvetjük a tényeket, de a keretet nem.
Ez a  keret ereje!

Magyarul: ha te ordítasz velem (szar a reprezentációd), de igazad van (mert tényleg megígértem, hogy jövök érted, de elfelejtettem), akkor nem számít, hogy igazad van!!

Nem fontos, hogy igazad van: nem fontosak a tények. Mert nem tetszik, ahogy ordítasz velem. Ez nekem nem jó!! Meg sem kérdezted, hogy miért kések! Vagbélgyanúval várakoztam ugyanis két óra hosszát a kórházban. Vagyis hiába van igazad, a tények nem érdekelnek, mert számomra nem elfogadható a reprezentációd, a kommunikációd. Ez a keret ereje! Ez a szavak ereje! Ez a beszéd ereje!

Még egyszer tehát: Amikor nem tetszik a reprezentáció,  akkor elvetjük a tényeket, de a keretet nem. Ez a  keret ereje!

  1. Határozd meg a saját célodat, legyenek értékek a fejedben!

  2. Ezután a szavak maguktól jönnek!

  3. A megfelelő szavak használata fogja eldönteni egy tárgyalás, családi megbeszélés kimenetelét.

 

Mondok egy saját példát. Van egy ember, aki hívogat, és ez engem baromira idegesít. Leordítanám legszívesebben, de nem akarom. Ezt mondom magamnak: "Fókuszálj, fókuszálj a célodra!"
Vagyis elhatároztam, hogy nyugodt maradok, nem ordítok, a mondanivalómra koncentrálok. Vagyis: először megbeszéltem magammal a célomat, az értékeimet. Aztán a szavak tényleg maguktól jönnek. Békében megbeszéltük. Nem hívogat azóta. No stressz! Sikerélmény! Éljen!

„A keretek átrendezése annak a módnak a megváltoztatása, ahogyan az emberek a világot látják.”

 „A nézetek az elsődlegesek, a nyelv pedig ezeket a nézeteket hordozza és eleveníti fel. „ (19.o.)

A keret az, ahogyan látod a világot. Ahogyan látod a másikat. Ahogyan látsz engem. Hogyan látjuk OTTHON egymást? Mennyire fontos, hogy a másik negatív hülyeségét pozitív keretbe tudjuk tenni! A férjem néha hanyagolja a biztonsági öv használatát. Mikor ott ülök mellette, mondhatnám, hogy „már megint nem kapcsoltad be, nem igaz, hogy nem vagy rá képes”. És borzasztó "okos" pofát vágok hozzá természetesen.Ehelyett szoktam kérdezni, hogy „az övedet nem szeretnéd esetleg bekapcsolni?”

A KERETEK ÁTRENDEZÉSE!
A NÉZETEK AZ ELSŐDLEGESEK!
Aztán a szavak maguktól jönnek!

                                                                                                                              

 „Az igazság szabaddá tesz. Mivel az emberek alapvetően racionális lények, ha egyszerűen elmondjuk nekik a tényeket, mindannyian levonják a helyes következtetéseket.

A kognitív tudomány szerint azonban az emberek nem így  gondolkodnak.  (…) Miért van ez így? Az idegrendszert vizsgáló tudomány megállapította, hogy minden fogalomhoz –ezek hosszú távú fogalmak, amelyek meghatározzák a gondolkodásmódunkat- példa kapcsolódik az agyunk idegsejtjeiben. A fogalmakat nem lehet csak úgy megváltoztatni azzal, hogy valaki tényeket bizonygat. Előadhatnak nekünk tényeket, de ahhoz, hogy azokat megértsük, bele kell illeszkednünk az agyunk idegsejtjeiben már meglévő modellekbe, különben a tények bemennek az egyik fülünkön, a másikon pedig kijönnek. Meg se halljuk őket, vagy nem fogadjuk el őket tényként, esetleg megzavarnak minket.”

Épp ezért nálam semmit nem érsz el azzal, ha azt mondod: „Nem érted?!!” Gyerekkoromban apukám mondogatta ezt, és eléggé lealázva éreztem magam tőle, meg ahogyan ezt mondta! De rossz érzés! Nagyon rossz emlékeim vannak erről a mondatról! Tehát tényleg egy gyerekkori példa kapcsolódik az agyam idegsejtjeiben ezekhez a szavakhoz. Ha ezeket a szavakat használod nekem, nem fogsz elérni engem, mondhatsz bármit, hiába van igazad!

Ezért fontos kutatni, megérteni, hogyan gondolkodnak és beszélnek az emberek.

„A kognitív tudományban a hipokognitív jelentése: hiányoznak a szükséges fogalmak, nincs egy viszonylag egyszerű, állandó keret, amelyet egy vagy két szó működésbe hozna.

A hipokognitív fogalmát egy 1950-ben Tahitin elvégzett kutatás során alkotta meg a néha Bob Levy, aki antropológus és terapeuta volt egyszerre. Levy azt vizsgálta, hogy miért olyan gyakori az öngyilkosság Tahitin. Arra a következtetésre jutott, hogy a Tahitin élő bennszülötteknek nem volt fogalmuk a bánatra. Érezték, megtapasztalták a fájdalmat, de nem volt rá fogalmuk vagy szavuk. Ezért nem úgy gondoltak rá mint normális érzelemre. Nem voltak szertartásaik a fájdalom kezelésére. Bánat esetén nem létezett  lelki tanácsadás, sem semmi hasonló. Híján voltak egy szükséges fogalomnak, s így sajnos számos esetben az öngyilkosságba menekültek.”  (48.o.)

 

sziv.jpg

 

 

 

„TANÚSÍTSUNK TISZTELETET.

ÚJRAKERETEZÉSSEL VÁLASZOLJUNK.

AZ ÉRTÉKEK SZINTJÉN GONDOLKOZZUNK ÉS BESZÉLJÜNK.

AZT MONDJUK, AMIBEN HISZÜNK.”

 




he.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://jokepubeszelgetesek.blog.hu/api/trackback/id/tr3312006704

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása