Érzelem? Az meg mi?
2018. július 04. írta: Hajdú Éva

Érzelem? Az meg mi?

autumn-1649440_340.jpg

„ÉRZELMEINK KEZELÉSÉNEK MÓDJA MEGHATÁROZZA KAPCSOLATTEREMTŐ KÉPESSÉGÜNKET.”
(G. Kohlrieser)

Azért teszem fel a címben ezt a nagyképűnek tűnő kérdést, mert azt tapasztalom, hogy sok-sok embertársam az érzéseit elhanyagolja, úgy csinálunk, mintha nem is éreznénk, mintha érzelmeink nem is lennének. PEDIG ÉREZNI TANULUNK. EZ IS EGY TANULÁSI FOLYAMAT. TI TUDTÁTOK? ÉN NEM. SENKI NEM MONDTA, HOGY EGÉSZ ÉLETEN ÁT VAN DOLGOM AZ ÉRZÉSEIM KEZELÉSÉVEL. EZ EGY TANULÁSI FOLYAMAT.

Pedig érzéseink ott vannak mindenütt. Megbújnak minden gondolatban. Döntéseink mélyén, hátterében dekkolnak. Nagy nyereség az életemben, hogy valahogy szó szerint BE KELLETT VEZETNEM AZ ÉLETEMBE, hogy az érzéseimet -főleg fontos döntésekkor- észleljem + nevet adjak neki és kimondjaM. Vagyis szembe nézzek azzal, amit érzek. Erről le lehet szokni! És ebből származik nagyon sok állandósult kapcsolati probléma!

"Az érzelem a test és lélek kapcsolatának végeredménye."
(G. Kohlrieser, Túszok a tárgyalóasztalnál, 237.o.)

Én úgy fogalmazom ezt meg magamnak, hogy AZ ÉRZELEM A GONDOLATAIM LELKE. 

Érzelem vagy értelem? Mi az alapja döntéseidnek? Érzelmek vagy józan tények alapján hozol döntést? Az érdekes az egészben, hogy sokan szétválasztják egymástól. Pedig mind a kettő fontos. Sokan úgy tesznek, hogy az érzéseink rossz dolgok. Bűnnek tekintik. Mintha nem szabadna hozzá sem nyúlni. Valójában minden döntésünk hátterében ez áll: érzéseinket kezeljük a maguk helyén. EZ segít abban, hogy helyzethez méltó-illő, lelkiismeretünknek és értékeinknek megfelelő döntést tudjunk hozni. 

A nagy szakember Virginia Satir írja a Család együttélésének művészete című könyvében, hogy nem szabadna, hogy tabuk legyenek egy családban. A családok pedig hemzsegnek a tabuktól! -nem szabadna így érezned!  -tanítják ezt szülők gyerekeiknek. Pedig minden érzés emberi, minden érzésről beszélni kellene a családban, nem pedig megtiltani!
Az ötféle érzelem: félelem, harag, szomorúság, öröm-szeretet, szexualitással kapcsolatos érzések. Satir ír arról, hogy nem véletlen a mai sok, rettenetes szexuális visszaélés a családokban. Hát szépen eljutottunk idáig! Gondoljátok, hogy a generációról generációra elnyomott, házastársak közötti szexuális érzések nem eredményezik a családon belüli szexuális visszaéléseket? Satir ír erről is...

Vagyis! Érzéseinkkel is van dolgunk ahhoz, hogy magunkhoz, értékeinkhez hű döntést hozzunk. Akkor most mi van?

 

Érzelem vagy értelem?
Melyik a fontosabb?
Mind a kettő fontos!
A sorrend a lényeg.
Azt kell megértenünk, hogy ez nem fontossági, hanem sorrendiségi kérdés!

Példa!
....... érzem, amikor..................., mert............
Zaklatottnak érzem magam, amikor náluk vagyok, mert lenézően bánik velem.

1) Észlelés.
2) Névadás.
3) Kimondom-átadom:

Odamegyek a férjemhez: Figyelj, ma nem tudok elmenni veled! Ne haragudj! Zaklatottnak érzem magam, amikor ott vagyok náluk, azért, mert lenézően bánik vele. Ez nekem nem jó! Erre a férj mondhatja azt, hogy: Oké! Értelek! Nem hisztizel! Értem, mi a bajod. Jó neked, ha maradunk másfél órát, aztán jövünk haza?

Érzitek?
Ez már megegyezés!
Értitek?

Nem tudsz normális kapcsolatot létesíteni ilyen egyszerű kérdésekben sem, ha nem dolgozol az érzéseiddel, ha nem beszélsz róluk.

Fontos tény:

„ÉRZELMEINK KEZELÉSÉNEK MÓDJA MEGHATÁROZZA KAPCSOLATTEREMTŐ KÉPESSÉGÜNKET.”
(G. Kohlrieser)


Az érzelem szavunk a latin mozgás szóból származik. Ezért a tudomány szeret azzal foglalkozni, hogy jobb áramoltatni, mozgásban tartani érzéseinket, mint hogy elzárjuk-elnyomjuk azokat. 

Tudtad, hogy az érzelmek energiák? "Amikor energia keletkezik, valamerre utat kell találnia. Az érzelmekkel kapcsolatos egyik nagy félreértés az, hogy azok majd csak úgy eltűnnek. NEM tudnak eltűnni. Ehelyett átalakulnak, és addig maradnak a testünkben, amíg fel nem szabadítjuk őket." (Kohlrieser, 242. o.)

ÉSZLELNI + MEGNEVEZNI + KIMONDANI. Szuper érzés, amikor kimondhatom itthon, hogy "utálom azt az embert, jó, hogy nincs puskám, mert még le is lőném" vagy "hogy lehettem ekkora barom, hogy ehhez a hülyéhez mentem feleségül?" 
Szellőztetünk. Amikor érzünk, kimondunk, akkor azt nem azért tesszük, mert tényleg lőni akarunk, meg elválni akarok, hanem pont azért, hogy rend legyen bennem, újra egyensúlyba hozzam magamat ott belül! 


Kohlrieser-t idézem:

"HA BÁRMELY ÉRZELEM BLOKKOLÓDIK,
AZ KIHAT AZ ÖSSZES TÖBBIRE 
IS.”
HA A FOLYÓ ÁRAMLÁSÁT VALAMI FELTARTÓZTATJA, AZ KIHAT AZ EGÉSZ

ÁRAMLÁSRA!” 

 



Férj telefonon: MEGÍGÉRTEM, HOGY MA ÉN MEGYEK A GYEREKÉRT, DE KÉRLEK ÉRTSD MEG, HOGY EZ LEHETETLEN!”
Feleség: Hogy teheted ezt velem! Nagyon rosszkor jön ez! Rohadj megy! Nagyon dühös vagyok, most le kell tennem! 
Férj: Felhívhatlak egy óra múlva? Vagy tíz perc múlva?
Feleség: Tíz perc elég lesz. Most leteszem, mert nagyon mérges vagyok.
Férj felhívja tíz perc múlva: Mi lenne, ha este otthon átvállalom a te munkádat! Ha akarsz lazítani, nyugodtan találkozz a barátnőddel, úgy is hetek óta nem tudtok találkozni! 
Feleség: Az jó lesz. Akkor megyek a gyerekért. Mikor érsz haza?
Férj: Hatkor legkésőbb. 
Feleség: Oké, akkor fél hétre lebeszélem a barátnőmmel az estét!
Férj: Nagyon örülök, hogy így alakult, köszönöm a segítségedet!

Még egy érv, hogy miért elkerülhetetlen érzéseidet érezni, észlelni, nevet adni és kimondani???


 „Aki saját lelki történéseivel kapcsolatban is tanácstalan, az a másét tekintve még kevesebb fogódzóval bír, a mások által kifejezett érzéseket
még kevésbé képes igazán 
megérteni.”
(Elliot Aronson)

 he.jpg

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://jokepubeszelgetesek.blog.hu/api/trackback/id/tr5114027106

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása