A LEGNAGYOBB ŐRÜLET (1.)
2016. október 20. írta: Hajdú Éva

A LEGNAGYOBB ŐRÜLET (1.)

lilalila.jpgA legnagyobb őrület a párkapcsolat.
Tiszta őrült, aki ezt kitalálta. Miért? 
Hát szinte lehetetlen végigcsinálni.
Meg mennyi szenvedéssel jár, miközben legmélyebb, legemberibb vágyunk, hogy társat találjunk.
Otthonra leljünk. Nem csak belül. Kívül is. Nemcsak kívül, belül is.
Nem csak a lelkünkben, hanem bizonyos négy fal között is. 

 

Egyébként azok közé tartozom, akik szerint nincs nehezebb ebben az életben annál, mint jó párkapcsolatot, jó családot csinálni. Szinte a lehetetlennel egyenlő. Ebben biztos vagyok.
Annál érdekesebb, hogy mintha nem lenne semmi, amire ennyire vágynánk, és ennyire szarul csinálnánk, mint a párkapcsolat. Nagyon akarjuk, de nagyon rosszul teljesítünk. Úgy általában.

Negyvenöt éves fejjel ma azt tapasztalom, hogy  ez egy út, amit be kell járni, egyébként a büdös 
életben nem jutunk el idáig, hogy a "haza megyek", azt jelenti, hogy a "társamhoz megyek", ott élem az életem legbensőségesebb, legőszintébb pillanatait, ott változok állandóan, ott mondják meg, hogy hol tartok, ott derül ki rólam a teljes igazság. A pár- és otthonkapcsolat a legnagyobb önismereti kurzus, mert itt minden kiderül rólam.

Az otthont nem kapjuk csak úgy, hanem felépítjük magunknak. Ez az építkezés az út. Az út pedig idő. Aki nem kezdi el valahonnan, nem kezd el építkezni, nem jut lépésről lépésre tovább a családi-, kapcsolati- és önfejlődésében, akkor annak az embernek ezért nem is fog sikerülni. Lehet, hogy virtuálisan van, de valójában nem létezik!  

Egyszerre, egy seggel akarunk megülni két lovat. Fontos a család is, de egy kis hűtlenség belefér. Fontos a szeretet, de néha egy kis hazugság belefér. Fontos, hogy figyelj rám, de bocs, nekem most mennem kell.

Az én házasságomat egy körnek képzelem el. Ami a körön belül van, az kell a kapcsolatnak. Ami vagy aki kívülről akar beférkőzni, de nem jó nekünk, nem fér bele, azt nem engedjük be! Mi határozzuk meg a kör tartalmát.
Könnyen rontunk akkor, ha néha ezt is, azt is beengedünk, bár nem építi a kapcsolatot. Itt szoktak kezdődni a bajok.  

kor3.jpg

Szóval kell lennie A fontossági sorrendnek, és kell lennie Nekünk, akik betartják. Röviden ezt élem meg a magam családi kapcsolatait nézve, meg a másokét is nézegetve. A két ember maga formálja ki, hogy mit és hogyan tesz bele a körbe. Hogy mi fér bele. Amikor később kiderül valamiről, hogy ez itt nekünk nem jó, azt vegyük ki! Ez folyamatos munka, folyamatos egyeztetés. Folyamatos egyezkedés! A lényeg a tudatosság. Azt olvastam valahol, hogy ahol a tudatosság, ott éljük az életünket. Nagyon egyszerűen: ha nem fontos a KÖZÖS napi létrehozása, akkor nem fogjuk tudni összeollózni, összegereblyézni a közös döntéseinket, amit befogadunk a körünkbe, és akkor nem fog működni az egész. Mert nincs, ami összefogja.

Nagy munka ez, és folyamatos. De ettől vibrál benne az élet. Ettől történnek meg velünk a jó dolgok, és még valami fontos: látom a férjemet, hogy hogyan változik, mennyire nem az az ember, aki volt 16 éve, amikor összeházasodtunk. Eszméletlen nagy érzés látni, hogy a szemem előtt formálódik, erősödik valaki, és ennek én is részese lehetek. Eszméletlen jó érzés, hogy aki mellettem él, jó hatással lehetek rá, nem teszem boldogtalanná, nem szenved mellettem.

kor1.jpg

Az időnek, az útnak, a munkának köszönhetően látom, hogyan tudunk egymáshoz alkalmazkodni, egyre olajozottabban adjuk meg egymásnak, amire szüksége van. Ez út volt ám! Nagyon nehéz éveken át kellett kitartóan viselkednünk, amíg a kerekek be nem indultak, amíg a kör egyre szebb lett. Az első nyolc év  -tizenhat éve vagyunk házasok- nagyon nehéz volt, de megérte azért, ami mára köztünk kikerekedett. Kitartónak kell lenni, másképp nem megy!  A tanulási folyamatban kell kitartónak lenni. Ez az jelenti, hogy mind a ketten tesszük-vesszük a dolgunkat, szarul vagy jól, de igyekszünk +  de körön belül maradunk! Szóval  nem egyoldalú a részvétel!

Nem ment könnyen, hogy olajozottan tudjunk egymásra hangolódni. Közben erősödött az egymás iránti szeretet valahogy. És ez a szeretet, AZ ÖSSZEKOVÁCSOLÓDÁS, hogy egyre fontosabb a másik, ez megkönnyíti a napi munkát, a napi egyeztetéseket. Vannak területek, amik ma is nehezen mennek, de vannak olyan területek, ahol már rutinosan hozunk közös döntéseket. Tanulni mindig van mit.

kor2.jpg

És hogy mi a legszebb számomra a kapcsolatomban? Egyik:  Hogy az lehetek mellette, aki vagyok. Nem kell félnem, hogy visszaél a gyengeségeimmel. A Másik: Az idő múlásával egyre kíméletlenebbül lehettünk őszinték egymáshoz. Ez az őszinteség nagyon erős kötőanyag közöttünk. Ki lehet mondani bármit, lehet beszélni róla! Nem kell egyetérteni, de lehet beszélni róla, van, aki figyel.

Tehát (2) fel kell építeni a kört + (3) folyamatosan dönteni, hogy mi kerülhet  a körön belülre, és mit nem engedünk be. Olykor út közben vesszük észre, hogy ez MÁR NEM KELL nekünk, ez szemét, tehát kidobjuk! De az első lépés a legfontosabb: (1) AZ ELKÖTELEZŐDÉS a családunk, a kapcsolatunk, a gyerek és elsősorban önmagunk iránt. Mert egy seggel két lovat megülni nem lehet. Ez a három lépés számomra a kulcs. 

 

"Mindenképpen hiszek abban, hogy nekem is ad Isten olyan valakit, aki mindig ott van és szeret." 

Ezt Nagy Botond, a nagyszerű fiatalember mondta, a vele készült riport itt található: 
http://jokepubeszelgetesek.blog.hu/2016/08/31/a_szinpad_embere

A számomra nagyszerű színész, Anger Zsolt az ArcKép című műsorban  pedig ezt mondja erről az egész őrületről:


"Nem túl sok más értelmét látom ennek a földi életnek, mint azt, hogy az ember találjon magának egy társat, akiben csukott szemmel megbízhat." 

 Legmélyebb, legemberibb vágyunk, hogy társat találjunk.
Otthonra leljünk. Nem csak belül. Kívül is. Nemcsak kívül, belül is.
Nem csak a lelkünkben, hanem bizonyos négy fal között is. 

A bejegyzés trackback címe:

https://jokepubeszelgetesek.blog.hu/api/trackback/id/tr549910132

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.