TÁRSFÜGGÉS
2017. január 23. írta: Hajdú Éva

TÁRSFÜGGÉS

fugges.jpgMi a társfüggés?

Először is FÜGGÉS. Ez a legfontosabb jellemzője. A társfüggés egy ember másik embertől való függése. Mindenféle értelemben. Sokkal többen élnek társfüggő, egészségtelen kapcsolatban, mint gondolnánk!

Létezik élettársak közötti –férj-feleség- közti társfüggés, de van szülő-gyermek között kialakult társfüggés is. Nekem nagy tapasztalataim vannak utóbbi terén. A társfüggés egy iszonyúan gyötrő kapcsolat. Sokunknak az az érzése, mielőtt kiszáll belőle, hogy: NEM BÍROM TOVÁBB. Csak érzékeltetni akarom, mennyire szétzúzza az embert egy ilyen nagyon is ártalmatlannak tűnő kapcsolat, ahol az egyik látszólag nem tesz rossz dolgot azzal, ha segít, segít, segít a másiknak.  Vagyis: a másik helyett él. De vajon lehet élni egy másik ember életét? Legyen az a szerelmünk, legyen az a szülőnk, a gyerekünk? Sok szülő sajnos nem érti, hogy a túlsegítés ugyanolyan káros, mint amikor elhanyagoljuk a gyerekünket.

 Többféleképpen fogalmazzák meg a társfüggés definícióját, néhány példa: 

„Társfüggő az a személy, aki hagyja, hogy hasson rá egy másik személy viselkedése, s aki rögeszmésen uralni kívánja ezt a valakit.”

”A társfüggés rögeszmés gondolkodást, érzésvilágot és viselkedésmódot feltételez.” 

„Az adni és segíteni tudás az egészséges életvitel és kapcsolatok nélkülözhetetlen része. Ugyanakkor azt is meg kell tanulnunk, mikor ne adjunk, mikor ne adjuk be a derekunkat, s mikor ne tegyünk meg valamit másokért. Ne gondoskodjunk például azokról, akik arra használnak minket, hogy kibújjanak a felelősség alól. Ez sem nekik, sem nekünk nem jó. Vékony választóvonal húzódik a segítség és a bántás, a jótékony és a kártékony adakozás között. Meg kell tanulnunk különbséget tenni közöttük. (114.o.)

 

fuggesfugges.jpg„A gyógyulás könnyűnek nem mindig könnyű, de egyszerű. Olyan alaptételre épít, amelyet sokan elfelejtettünk, vagy soha nem tanultunk meg igazán: mindenki önmagáért felelős. Mindeközben egyetlen viselkedésformát kell csak elsajátítanunk: meg kell tanulnunk, hogyan vigyázzunk önmagunkra.”

 

Itt csak arra van lehetőségem, hogy felsoroljak néhány jellemzőt. Döntse el, függő vagy egészséges párkapcsolatban él-e: 

"SZERETET: Van mozgástér a fejlődésre, párunk fejlődését is kívánjuk.
FÜGGÉS: Függő kapcsolat, amelyet a biztonság és a kényelem irányít. A szükséget és a szenvedélyt az érintettek szerelemnek hiszik, holott valójában félelem, bizonytalanság és magány uralja. 

SZERETET: Eltérő érdeklődések és baráti kör, értékes külső kapcsolatok.
FÜGGÉS: A pár csak egymásnak él, elhanyagolja a régi barátokat és érdeklődési kört. 

SZERETET: Mindkét fél biztos önnön értékeiben, a belső gyarapodásra biztatja társát.
FÜGGÉS: A felek egymás viselkedésével foglalkoznak. Önértékelésük a másik elismerésétől függ.

fufu.jpg

SZERETET: Bizalom, nyitottság.
FÜGGÉS: folyton újratermelődő féltékenység, félelmek és versengés. 

SZERETET: A felek vigyáznak egymás emberi méltóságára.
FÜGGÉS: Az egyik fél felfüggeszti igényeit a másik kedvéért, s megtanulja a lemondást. 

SZERETET: Kockázatvállalás, szembenézés a valósággal.
FÜGGÉS: A cél a tökéletes sérthetetlenség, minden kockázat kiküszöbölése. 

SZERETET: Mozgástér a kapcsolat elmélyítésére, az érzések megtapasztalására.
FÜGGÉS: Ismétlődő, ritualizált cselekvések.

SZERETET: A felek élvezni tudják az egyedüllétet.
FÜGGÉS: Nem tudják elviselni az elválást (viszály idején sem), s csak még szorosabban kapaszkodnak egymásba. Távollét esetén elvonási tünetek –étvágytalanság, nyugtalanság, csüggedés, zavart gyötrődés-  lesznek úrrá rajtuk.


fugg_1.jpg

SZAKÍTÁS:

SZERETET: Az önbecsülés feladása nélkül fogadják el a szakítást. A felek a legjobbat kívánják egymásnak, később
is megmaradnak barátoknak.

FÜGGÉS: Értéktelennek érzi magát, a szakítás gyakran egyoldalú döntés. A kapcsolat erőszakos lezárása, nemegyszer gyűlölködéssel. A felek szándékosan fájdalmat okoznak egymásnak, vagy mesterkedni kezdenek a másik visszaszerzésére." (131-132.o.)

 A kemény, de tiszta tények után egy ide illő pozitív történettel búcsúzom.

 „Néha bizony rögös az út, és sehol egy reménysugár, amely megnyugtatná a szívünket.
Nem érzünk mást, mint félelmet, nem látunk mást, csak sötétet.

Egyik este éppen ilyen időben ültem a volán mögött. Nem szeretek vezetni, kiváltképp rossz időben. Alig láttam az utat, a fényszóró mindössze néhány métert világított be előttem. Közel álltam a pánikhoz. Bármi megtörténhet, ha így, félvakon vezetek!

Aztán megnyugtató gondolatom támadt. Igaz ugyan, hogy csak néhány méterrel látok előre, ám ez a pár méter mindig ott van előttem. Nem éppen eszményi helyzet, meg kell hagyni, ám ha összeszedem magam, gondoltam, ép bőrrel megúszhatom.

Ön is átvészelheti a hasonlóan rázós helyzeteket. Bízzon magában, és vigyázzon magára! És bízzon Istenben.

Mindig ott lesz ön előtt az az életmentő néhány méter.” (130.o.)

Békében lenni önmagammal? Otthonra találni magamban? Ki tud ennél szebb életcélt? 
Köszönöm a figyelmet!

Forrás: Melody Beattie: Codependant No More. How to Stop Controlling Others and Start Caring for Yourself.

Kapcsolódó írás: 

Nézeteltérés vagy nézetkülönbség
Társfüggés 2.
Társfüggés 3.

nevjegykartya.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://jokepubeszelgetesek.blog.hu/api/trackback/id/tr5612147329

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.