"1997-ben Észak-Írországban, amikor Tony Blair brit miniszterelnök egyszerűen kezet fogott Gerry Adamsszel, a Sinn Fein vezetőjével, egyes brit elkötelezettségű protestánsok feldühödtek, árulónak nevezték Blairt, és azt kérdezték, hogyan képes egy terroristával kezet fogni. Blair kijelentette: -Úgy bántam Gerry Adamsszel, mint bármely más emberi lénnyel. Mielőtt tárgyaltam, kezet fogtam vele. Az észak-írországi helyzetben fontos, hogy ténylegesen emberként bánjunk egymással.

Blair tudta, megértette, hogy párbeszédre van szükség. Ezen kívül azt is felismerte, hogy minden jó beszélgetés kézfogással kezdődik, ami a tisztelet és a jó szándék alapja." (G. Kohlrieser: Túszok a tárgyalóasztalnál, 164.o.)

Voltam én olyan megbeszélésen, ahol nem terroristáról volt szó, hanem egy eső-kelő embertárs hibáiról, arról, hogyan tudjuk őt támogatni. Akadtak ott olyanok, akik a kézfogás / jó szándék / tisztelet kultúrájában nem hittek. Jól meg kell büntetni! -ennyivel elintézték. De hát semmi gond, különbözőek vagyunk…

A Tony Blair-es könyv szerzője tanár is, más helyen azt mondja könyvében, hogy amikor egy tanítványával nem ért egyet, a Párbeszédet mindig egy kézfogással kezdi. Húúúúúú, mennyire kiakadtam, mikor ezt olvastam. Milyen jó lehet ezt átélni...
Dr. S. Covey meg úgy mondja: "Először érts, aztán értesd meg magad." 

Miért lehet jó kezdet a kézfogás? Olyan ez, mint a házépítés.

Alap:Bizalom.
Falak: Együttműködés.
Tető: megszületett Megállapodás: célbaérés.

Bizalom. EGyüttműködés. Megállapodás. 
A mai emberek többsége, remélem tévedek, azt sem tudja, mi a Párbeszéd!

„Az emberi dialógus bensőségesebb lehet, mint a nemi közösülés,
mivel a párbeszédbe nemcsak a test, hanem a szív is bevonódik.” (197.o.)

Ezt nem én mondom, hanem egy James Lynch nevű tudós, aki a társas hatások vizsgálatában úttörő szerepet játszik az érzelmi intelligencia kutatásban.

"A párbeszéd az emberek közötti egyik legnehezebb,
egyben leghálásabb kommunikációs folyamat."

Mitől is Párbeszéd a Párbeszéd? Elliot Aronson így fogalmaz: én kinyitom az ajtót, te pedig bejössz. Ha akarsz. Hívlak téged! Kölcsönösség. Közös felelősség! Nem csak nekem van véleményem, hanem neked is. Nem csak én veszítettem el  valami fontosat, te is. Nem csak én érzem magamat szarul, hanem te is. Ha bemegyek az ajtón, az már bizalom. És jöhet az Együttműködés. Majd a Megállapodás! 
Sok párkapcsolat harcában nem az van, hogy bemegyek az ajtón, amit kinyitottál, hanem elhúzók a büdös francba. 

Párbeszéd. Dialógus. Dia-logos a régi görögben. Dia: át keresztül. Logos: megformálom a megformálatlant. A kuplerájból rendet teszek. Ez a Párbeszéd. Szeretem ezt a magyarázatot! A görög nyelv közel hozza a lényeget. Azért maradjunk párbeszédben, mert Párbeszéddel formáljuk a konfliktust, megadjuk a magunk rendjét-értelmezését a közös helyzetünkben.  Kuplerájból rend lesz. A Párbeszéd: Lehetőség a megoldásra!

Egy kedves ismerősömtől kaptam ezt az idézetet,  ez az egyik legszebb gondolat számomra a párbeszédről:

„Minden férfi és nő potenciális ellenfél, még azok is, akiket szeretünk.
Csak a párbeszéd védhet meg minket ettől az ellenségtől.
A párbeszéd az a szerelemnek, ami a vér a testnek.
Ha a vér áramlása megszűnik, a test meghal.
Ha a dialógus megszűnik, a szerelem meghal, a harag és gyűlölet váltja fel.
A párbeszéd azonban még egy halott kapcsolatot is képes feléleszteni.”

A Párbeszéd az a szerelemnek, ami a vér a testnek. Hát ennél szebbet...!

Ne hagyjuk kiveszni, ne hagyjuk jobban elveszni azt, amire  csak az ember képes: a Párbeszédet!

 „Van Istennek egy csodálatos ajándéka, a beszélgetés képessége.

Ez nem más, mint a gondolatok, érzések kicserélése, a belső emberünk megnyitása a másik ember előtt.

A mai életünk legnagyobb hiányossága, hogy nincsenek olyan kapcsolataink, amelyekben szívünk, belső emberünk gondjairól cserélhetnénk ki gondolatainkat.”
(Dr. Szigeti Jenő)

Aki nem tud párbeszédet beszélni, de szeretné megtanulni, azért tegyük hozzá, hogy nagyon nehéz helyzetben van!
Szakemberek mondják gyakran, hogy fontos lenne a családokban beszélgetni! 
Vagyis megtanulni együttműködően-pozitívan-tisztelettel kommunikálni.
Tegyük hozzá!
Ez nagyon nehéz!
Ha nincsenek benned erre minták, ha a nulláról tanulod, ahogy én, akkor készülj fel egy nagy háborúra. Magaddal!
Nehezebb folyamat, mint gondolnád!
A szüleinktől tanult élhetetlen szülői programozásunkat kell felülírni!
Ennél kevesebb nem elég.
 
Nem elég, ha egy szakember azt mondja, hogy beszélgessünk! 
Hogyan beszélgessek, ha nem tudom, hogyan kell?
Ha azt sem tudom, mi számít beszélgetésnek? És ezért elmenekülnek, százszor elvéreznek emberek párkapcsolataikban, és meg sem próbálnak Párbeszédet beszélni!

Nehéz, ha nincs jó példa előttünk. Nehéz párbeszédet beszélni tanulni, mert új a fókusz.
Olyan ez, mint amikor egy testrészemet kezdem használni, mert eddig nem használtam.
Ott van, de nem használom.
Béna!
Elviselhetetlenül szokatlan egy eddigi béna testrészt elkezdeni megmozgatni!
Nagy eltökéltség kell, hogy ezt a változást behozza az ember az életébe.

Én még senkivel nem találkoztam, aki vmi ilyesmit mondott volna: 
Nem tudok párbeszédben beszélni, ezért megtanulom magam és a családom érdekében.

Párbeszéd nincs empátia nélkül, amikor törődök az érzésemmel, meg a tiéddel.
Elmondom, mit érzek, és te mit érezhetsz.
Embertelen érzelem-vákuumban élnek családok!
Bedugították az emberi-egymásra-találásnak ezt a legfontosabb csatornáját.

Az érzés olyan a testben, mint a fonál a szőnyegben.
Nincs minta, nincs szín, nincs szőnyeg fonál nélkül!
És mi azt hisszük, hogy létezik emberi kapcsolat őszinte érzések-találkozása nélkül!
Több olyan párral dolgoztam együtt, akik ezt nem vették komolyan.
Ez az igazi tragédia.
Nem a halál.

Megoldásokról írok itt: 
https://jokepubeszelgetesek.blog.hu/2021/11/18/266-odik


Párbeszéd az, amikor a férjem mond valamit, én ahhoz csatlakozom, hozzá teszek valamit. 
Amit hozzáteszek, a férjem ahhoz tesz hozzá még valamit.

Érted? Építkezünk. Születnek a dolgok. Csak a mai családok sokaságában azt látják a gyerekek, hogy rontunk, nincs össze. Nincs rá. Csak szét.
Amikor a két ember elbeszél, nem össze.
Nincs hozzá, csak el.
És még büszkék is vagyunk erre. 

A Párbeszéd a kézfogás kultúrája.
"minden jó beszélgetés kézfogással kezdődik...."
Iskolában a tanár kezdheti egy kézfogással a tanítvány felé?
Iskolában két tanár kezdheti egy kézfogással?
Egy főnök kezdhet munkatárs felé egy kézfogással?
Otthon?
Két ember, társ, szerelmes. Kezdhet egy kézfogással?

...minden jó beszélgetés kézfogással kezdődik, ami a tisztelet és a jó szándék alapja.