MI HIÁNYZIK?
2018. szeptember 24. írta: Hajdú Éva

MI HIÁNYZIK?

 

maple-leaves-2895335_340.jpg

 "AZ ÉLET LEGNAGYOBB ÖRÖME A KÖTELÉKTEREMTÉSBŐL SZÁRMAZIK."
( G.Kohlrieser)

Tudsz köteléket teremteni?
Avagy, mi hiányzik szerinted leginkább manapság a kapcsolatokból?
Ha van működő kapcsolatod egyáltalán?
Mit tapasztalsz?
A múlt héten kérdeztem ezt pár úriembertől, akik szeretnek kapcsolatot építeni másokkal. 
Ők azt mondják, hogy maga a kapcsolat hiányzik, meg az egymásra figyelés, hogy vegyük észre egymást. 

Én mit válaszolnék, ha engem kérdeznének?
Nekem két nagy hiányérzetem van.
Egyik, az empátia. A másik az, amikor CSAK kritikát mondunk, CSAK a negatívat. És egyetlen pozitívat sem csippentünk melléje. 
Totál gáz. 

Pálhegyi Ferenc, a neves családterapeuta egyik előadásában hallottam egy viccet, hogy mi NEM az empátia. 
Egy férfi fuldokol a vízben.
- Segítség! -kiabálja.
Arra megy egy ember, aki hallja a segélykiáltást, és lekiabál a fuldoklónak:
- Ne ordítson már! Én sem tudok úszni, és még sem ordibálok!

Ez NEM empátia. A történet nekem azt is megmutatja, hogy akkor MI az empátia. 
Másik híres megnevezése: Érzem, amit érzel! Vagyis annyira bele tudom magamat képzelni a helyzetedbe,
annyira beleereszkedem a helyedbe, hogy szinte átveszem az érzéseidet! Na, ma az erre való törekvés hiányával én magam sokkal gyakrabban találkozom, mint az empátiával. 

 

„Mielőtt megítélsz valakit, sétálj egy-két kilométert a mokaszinjában.”
(indián közmondás)


Anyukám szeret idegeskedni, ami engem nyilván baromira zavar. Egy telefonbeszélgetésben is egyszer nagyon rossz állapotban volt, ontotta rám a terheket. Majdnem visszavágtam. Majdnem elvágtam a telefont a fenébe. Hát, gondoltam, most szar lehet neki, ez van, ezt választotta. Megint nem akarja összeszedni magát, gondoltam. De ha elvágom a telefont, akkor meg én is szarul leszek. Hogyan magyarázom ezt meg magamnak, hogy belementem a játékába? Úgy hogy empatikus lettem. Valamit mondtam neki, nem tudom mit, de nem vágtam vissza, az biztos. Erre ő azt mondta, amit soha nem akarok elfelejteni: "Kislányom, megnyugtattál! Köszönöm, hogy ezt mondtad!" Azóta is kiráz a hideg. 
Egy kis empátia. 
Igen, tudom. Nem mindig ilyen egyszerű!
Sosem egyszerű! De ne feledd! Azért mert kevés empatikus viselkedéssel találkozol, attól ez még MŰKÖDIK!
drop-of-water-3671613_340.jpg

 

"Kövesse a nagy angol író, George Orwell inspiráló példáját. Miután az 1920-as években a burmai brit birodalmi rendőrségnél szolgált, visszatért Angliába, és úgy döntött, felfedezi, hogyan élnek a társadalom számkivetettjei. Ócska cipőbe és ruhába bújt, majd elvegyült az észak-londoni utcákon élő koldusok és csavargók között. Mint arról a Csavargóként Párizsban, Londonban című könyvében beszámol, ez az élmény alapvetően megváltoztatta a világlátását és a kapcsolatait. Nemcsak arra jött rá, hogy a hajléktalanok nem „részeges csirkefogók”, de új barátságokat kötött, módosította az egyenlőtlenségről alkotott nézeteit, és felbecsülhetetlen irodalmi nyersanyagot gyűjtött. Úgy tartotta, ez volt élete legbecsesebb úti élménye. Ráébredt, hogy az empátia révén nemcsak jobbak leszünk, hanem jobban is járunk."

(https://www.rd.hu/Hat_m%C3%B3dszer_az_emp%C3%A1tia_elsaj%C3%A1t%C3%ADt%C3%A1s%C3%A1ra )

Munkahelyen vagy gyereknek, avagy párkapcsolatban egyaránt fontos ez:
Amikor rosszat mondasz a másiknak, mert el kell mondanod a kritikádat, KÉRLEK, NE CSAK NEGATÍVAT MONDJ! POZITÍVAT IS!

Mondhatom, hogy "már megint cipővel jössz be a lakásba, szégyeld magad, te dög!"
De mondhatom azt is, hogy "már megint cipővel jössz be a lakásba, tudod, ez nekem nem jó, mert én takarítok és nem azért mondom, mert nem szeretlek vagy fontosabb a lakás nálad!"
A bolond is érzi, hogy más ember áll a két mondat mögött!

Ha tényleg nem csak leuralni akarod őt, vagy fitogatni a hatalmadat, vagy a túlerődet, csak mert neked van igazad, akkor MONDJ POZITÍVAT IS!
Mert mi a célod a másik kritizálásával?
Hogy megértsen téged? Vagy az, hogy leurald őt?
Hogy megegyezzetek, és együttműködjetek?
Vagy egymás legyőzése a cél? Jobb őt sarokba szorítanod? Megkopasztanod?

Amikor bármikor bárkinek meg kell mondanunk a problémánkat, MINDIG POZITÍVAT IS FŰZHETSZ HOZZÁ, MERT ÍGY TEREMTED MEG A FELTÉTELEKET, HOGY a másik ne védekezzen, hanem MEGHALLGASSON TÉGED.
A KÉRDÉS AZ, HOGY NEKED MELYIK A FONTOSABB? A leuralás vagy az emberséges egyezkedés?
Mindenki maga dönt!

Sajnos még elképzelni sem tudjuk, hogy mennyivel szebb lenne az élet, ha csak erre a két dologra kicsit jobban figyelnénk mindannyian: EMPÁTIA ÉS A POZITÍV A NEGATÍV MELLÉ!

Törekedjünk empátiára, mint Orwell, és a negatív mellé biggyesszünk pozitív megjegyzést is, mindig!
És ekkor készülj fel a pozitív MEGLEPETÉSEKRE! 
Mert az élet LEGNAGYOBB ÖRÖME A KAPCSOLATAINKBÓL SZÁRMAZIK!

Hálás vagyok, hogy megírhattam ezt a kis bejegyzést.
Talán ezzel is hozzájárulok ahhoz, hogy én magam is empatikusabb legyek, és ne felejtsek el pozitívat a negatív mellé tenni. Fontosnak tartom mindezt a mai kemény világban, ahol az ember nem mindig érték.

Szerinted mi hiányzik leginkább ma a kapcsolatokból?

 lilalila.jpg

Hajdú Éva
egyéni, párkapcsolati coach

GONDOLKODJ FEJLŐDÉSBEN!
GONDOLKODJ EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN!


 
Fotók:https://pixabay.com/

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://jokepubeszelgetesek.blog.hu/api/trackback/id/tr9614260147

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.