SZERELEM MÁSODIK LÁTÁSRA
2018. október 09. írta: Hajdú Éva

SZERELEM MÁSODIK LÁTÁSRA

47761_7.jpg

"ÉREZNI EMBERI DOLOG."

Emma Thompson és Dustin Hoffmann a Szerelem második látásra című film főszereplői. A cím angol jelentése: Harvey utolsó esélye. Hát nem mai fiatalok. Azaz sosem késő újra elkezdeni. Lassan kerülnek közel egymáshoz, amikor beüt a gixer. Megbeszélik, hogy másnap találkoznak. Kate elmegy. Harvey nem hogy késik, de el sem tud menni, mert valami szívbetegsége van, rosszul lesz, mentők ápolják.
Aztán Harvey megy a nő után, persze elutasításokat kap, de addig hagy üzenetet a hölgynek, míg sikerül összefutniuk. Harvey itt elkezd kockáztatni, ugyanis Kate tudomására hozza, hogy szeretne vele egy közös életet elkezdeni. A nő kiakad, egyre érzelemdúsabban reagál, el is lép a párbeszéd színhelyéről, a közelben lévő híd felé botorkál. Harvey nem szól egy szót sem, óvatosan lépked a nő után, hagyja, hogy Kate magához térjen, megnyugodjon. Harvey hagyja, hogy Kate megélje az érzéseit! Kate megfáradva, de nem összetörve, először keres egy padot, leül, és elmondja ezeket a mondatokat:

 

"MOST TELJESEN ELÉGEDETT VAGYOK A KIÁBRÁNDULTSÁG ÉRZÉSÉVEL,
ÉS HARAGSZOM MAGÁRA, HOGY EL AKARJA EZT VENNI TŐLEM."

Ez olyan mondat, ami hiányzik nagyon sok párkapcsolatban. Nem a szó szerinti mondatra gondolok. Hanem a mondanivalónk tiszta-egyenes átadására, ami LEHETETLEN  AZ ÉRZÉSEINK ÁTADÁSA NÉLKÜL! Rettenetesen lehet egymást szivatni-szopatni-bántani-alázni a szavak kifacsarásával. Őszinte-egyenes érzések kifejezése helyett! 

A kiábrándultság érzése! Kate ugyanis már elkönyvelte magában: "TESSÉK! Elkezdek beengedni egy férfit az életembe, és na tessék, ugye megmondtam! Nem jön el! Igazam van, már megint!"

Ezt a belső párbeszédet, önmaga védelmezését, csigaházba visszabújást megzavarja Harvey őszintesége: "Szívbajom van, mentő vitt el, ezért nem tudtam ott lenni, de most itt vagyok, mert magával akarok lenni."

És Kate-nek ezt ki kell bírnia. Meg kell állnia a tolatással, el kell felejtenie a csigaházat. Szörnyű kockázatot vállal, hogy nem megy vissza búvóhelyére, hanem elfogadja a férfi társaságát. Mind a ketten kockázatot vállalnak. Egy kapcsolat csupa kockázat, de nekünk, akik részt veszünk benne, kötelességünk lenne csökkenteni, amennyire lehet ezt az őrült kockázatot. És ehhez van egy fantasztikus lehetőségünk.

Ez az érzelmeink megélése, érzelmeink kiteregetése egymás előtt egy kapcsolatban. Ez őszinteséget is jelent. Nem lehetsz őszinte, ha érzelmeidről nem mersz beszélni. Pedig a mai társadalom tele van érzelmi hullákkal. Ha olyan családból jövünk, ahol érzelmi biztonság nem alakul ki a szüleinkkel gyerekként, akkor nincs mintánk arra, hogy ezt hogyan kell csinálni. A tragédia az, hogy sokan elhiszik, hogy nem is kell megtanulniuk. Ezt a bejegyzést azért is írom, mert el kell mondanunk: nem úszhatod meg. A család, egy párkapcsolat őszinte légkörben tud élni, fejlődni. Az őszinteséghez érzelmeink őszinte megélése elengedhetetlen és valójában a világ legemberibb dolga. Elfelejtünk emberként egymást mellett lenni...

drop-of-water-3671613_340.jpg

Sosem felejtem, mikor a férjem azt mondta nekem, hogy "ezt másnak nem merem elmondani." Már nem is emlékszem arra, hogy mit osztott meg velem, de arra emlékszem, hogy velem meg merte osztani azokat az érzéseit-gondolatait is, amit mások előtt szégyellne. Mert minden gondolatunkhoz tartozik érzés is! Ebből az érzelmi intimitásból pedig megszületik a bízás, a bizalom! 

Mondhatom a férjemnek: Hagyj békén, elegem van, szörnyen érzem magam!
Férj: Neked meg mi bajod?
Én: Hagyj békén, már mondtam az előbb!

De mondhatom a férjemnek így is: Nagyon magam alatt vagyok, egy rakás szemétdombnak érzem magamat, mert a főnököm teljesen kihasznál. Nem tudom, mit kezdjek ezzel a helyzettel. Szeretném összeszedni magamat, ma nem tudok vacsorát főzni. 

A két párbeszédnek más a hangulata, más a kimenetele. Vannak emberek, akik az első párbeszéd szerint élik le az életüket és gyerekeiket így nevelik fel! És vannak olyanok, akik a második párbeszédre építik fel a kapcsolódásaikat! Szerinted melyiknek van értelme? 

Bárcsak jobban figyelnénk erre:

„CÉLSZERŰ ÉRZÉSEINKRŐL ŐSZINTÉN BESZÉLNI ÉS ÉRZÉSEINKTŐL ÍTÉLETEINKET KÜLÖNVÁLASZTANI.

(E. Aronson, Életem és a szociálpszichológia, 191.o.)

A párkapcsolati coachingon nyolc területtel szoktam dolgozni a párokkal. Mert a párkapcsolat olyan asztal, melynek nyolc lába van. Ezek közül az érzéseink őszinte megélése az egyik láb. Ha érzelmileg nem érzem magamat biztonságban a társam mellett, akkor emberileg sem.  Ha érzelmileg eltávolodunk egymástól, akkor emberileg is eltávolodunk egymástól. 

Az érzelem a gondolat lelke. Ez a saját meghatározásom.
Egy szaktekintély, G. Kohlrieser pedig így mondja:
"Az érzelem a test és lélek kapcsolatának végeredménye."

dragonfly-901937_340.jpg

Voltam pár napja vért adni, ahol 500 Ft-os élelmiszerjegyet kaptunk, vagy mi is a neve. Zsémbelődtem a férjemnek, hogy "azér egy ezrest azér adhatnának, mégis értékes az a vér, egy ezrest egészebbnek éreznék, mint egy ötszázast."
Erre a férjem: "Ne felejtsd el, hogy nem azért mentél el, mert vártál érte valamit."
Baromira jól esett, hogy erre emlékeztetett. Mert az aztán biztos, hogy tényleg eszembe sem jutott, hogy az ajándékokért menjek. Akkor meg miért mentem?
Egy érzésért! Hasznosnak érzem magam, és érzem, hogy van értelme az életemnek. A véradás ezekkel az érzésekkel jár együtt az életemben. Azért mentem el, hogy mindezeket a számomra fontos érzéseket átéljem, hogy beletegyem az életembe azt a kevés jó cselekedetet, ami azért még belefér. Ezért mentem el. Érzitek? Ennek a beszélgetésnek volt értelme! Mert őszintén felfedtem kicsinyes arcomat a férjem előtt, és mert ő figyelt rám, nem élt vissza az őszinteségemmel. 

Egy párkapcsolat arra is van, hogy legyen hol kiteregetni a szennyest. Egy párkapcsolatban ugyanis nem kell mindig mindennek rendben lennie! Amikor még nem tudtam helyre tenni az érzéseimet például a szüleimmel kapcsolatban, amikor érzelmileg teljesen megrázott az, amikor beszélnem kellett valamelyik szülőmmel, én toporzékolva, sírva hívtam fel a férjemet és ilyen "hálás" szöveget kellett hallgatnia tőlem, hogy "elegem van, miért bántanak..." Mindez a férjemet is megviselte. Hazajött és talált magának egy kisírt szemű szarrakást. DE ebből nőttük ki magunkat! A legnehezebb érzéseinkben ott voltunk egymás mellett. És ez az egész egyre könnyebbé vált. Mert amit gyakorolsz, abban egyre jobb leszel!

"Néha olyan sikeresen megtanuljuk, hogyan leplezzük el mások elől valódi érzéseinket,
hogy még magunk előtt is rejtve maradnak.”
- Elliot  Aronson, Életem és a szociálpszichológia 190.o. 

dscf7032.JPG
Egy jó társ számomra olyan, aki előtt lehet érzéseinket megélni, aki ezt átveszi, megjavítja, ha kell, és a javítottat átadja nekem. Én meg átveszem, mert kritika-bántás nélkül van az egész. 


Ezt a bejegyzést azokra a szenvedő embertársaimra gondolván írom, akik olyan kapcsolatban haldokolnak, ami bár MÉG NEM társfüggés, de érzelmi elnyomás zajlik. Ehhez is két ember kell.
Az egyik fél érzelmi szinten elnyomja a másikat, a másik pedig nem mer kilépni az ő árnyékából. Két szempontot érdemes végiggondolni: a gyerek milyen mintát kap? És ugyan hova vezet ez az út?

47761_7.jpg
Kate: "MOST TELJESEN ELÉGEDETT VAGYOK A KIÁBRÁNDULTSÁG ÉRZÉSÉVEL, ÉS HARAGSZOM MAGÁRA, HOGY EL AKARJA EZT VENNI TŐLEM."
Harvey hallgat, csendesen közelít a nő felé.
Hagyja, hogy Kate megélje az érzéseit!




A bejegyzés trackback címe:

https://jokepubeszelgetesek.blog.hu/api/trackback/id/tr7114289461

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.