LÉCCI, LÉCCI PRÓBÁLD KI!:)
Érdekek vagy szükségletek?
Azért írok erről a két nyavalyásról, mert döntő szerepük van egész életünk során, bár sokan mit sem sejtenek erről!
Vannak, akik összemossák a kettőt (érdek-szükséglet), azonban Freudtól Maslowig a szakemberek találnak egy nagyon is lényeges különbséget közöttük.
Erről szeretnék most írni, hogy (sajnos vagy nem sajnos) mennyi minden múlik a KAPCSOLATAINKBAN ezen: mit jelent az ÉRDEK, és mit jelent a SZÜKSÉGLET. Nagyon fontos, hogy értsd a különbséget!
Ez alapján kétféle konfliktushelyzetet különböztetünk meg:
- Egyik az ÉRDEKkonfliktus,
- a másik olyan konfliktus, ami SZÜKSÉGLETEINK ELVESZTÉSE, MEGSÉRTÉSE miatt alakul ki.
Lássuk a döntő különbséget:
Az ÉRDEKEK főleg felszínesek és átmeneti jellegűek.
SZÜKSÉGLETEINK alapvetőek és tartósak.
ÉRDEKEINK kézzel foghatóak, értékesíthetőek, kompromisszumra bocsáthatjuk őket!
Ilyen a föld, a munkahely, a pénz, az idő.
Említek egy hétköznapi helyzetet is: otthon a lakásfelújításban meg kéne beszélned a falak színét a társaddal. Te sárgát akarsz a folyosóra. Neki nem tetszik a sárga, de a fekete színt nagyon szeretné kipróbálni.
Megkötitek a jó öreg kompromisszumot: a vécé legyen fekete, a folyosó meg sárga. Érdekek teljesítve! Falak színe: kézzel fogható, kompromisszumra bocsátható!
A SZÜKSÉGLETEINK VISZONT nem lehetnek csere tárgyai, és nem is kézzelfoghatóak!
Ilyen SZÜKSÉGLETÜNK :
az Elismerés.
A Tisztelet.
A Biztonságérzet.
A Kedvesség.
A Figyelem.
Az Öröm.
És amit a legfontosabbnak szoktak mondani: a valakihez tartozás vágya, basszus! Egyszóval: a SZERETET! Szeretetet adni tudni, szeretetet elfogadni.
„A leginkább konfliktust gerjesztő veszteségek a SZÜKSÉGLETEKKEL függenek össze, és ezekhez a szükségletekhez kötődnek azok a mélyebb sebek, amelyeket az emberek a tudatukban vagy a szívükben hordoznak.”
(G. Kohlrieser: Túszok a tárgyalóasztalnál, 159.o.)
Hoppá! A Szükségletek? A SZERETET, ami állítólagos szeretetkapcsolatainkban néha felejtősek, ezért mély sebeket tudunk okozni, na meg hordozni is magunkban: a tudatunkban, a szívünkben. Ismerős?
Bárcsak egyre többen megértenénk, hogy mekkora hatalom, és mekkora lehetőség, ha jobban figyelünk ezekre a szükségletekre!
Ennek kétféle oldala van: (1) saját szükségleteink kifejezése és (2) mások szükségleteinek felismerése, kielégítése.
Vannak kutatások, melyekben azt találják, hogy azok a beosztottak, akik komoly kifogást kapnak munkájukra a főnöküktől, mégis pozitívan élik át a konfliktust, mert főnökük normális hangnemben, nem csak a kritikára (ÉRDEK) hanem az emberre is figyelve (SZÜKSÉGLET) mondja el kifogásait.
„Az ALAPPROBLÉMA AZ, hogy számos konfliktusról azt feltételezzük,
hogy érdekkonfliktus, holott a valóságban alapvető szükségletek
konfliktusáról van szó.
A konfliktusokat általában nem lehet kielégítően rendezni, ha a
SZÜKSÉGLETEK rejtve maradnak amiatt, mert az egyén elfojtja őket.”
(160.o)
TANULSÁG?
Ha odafigyelünk egymás szükségleteire, akkor sokkal könnyebben fogjuk figyelembe venni a másik érdekeit. Vagyis a másik csesztetése helyett megállapodásokra IS képesek leszünk!
Példák?:
Ha figyelek rád (szükséglet), könnyebben megértem, miért kellett eladnod a kerékpárodat (érdek).
Ha sokat kell dolgoznom esténként is (érdek), akkor jobban odafigyelek arra, hogy nap közben azért beszélhessünk telefonon (szükséglet).
Ha el kell vennem a gyerek telefonját büntiből (érdek), akkor előtte normálisan, érthetően elmagyarázom neki, miért döntöttem így (szeretetszükségletét megkapja).
Megelőzhetőek lennének elmérgesedett bajok egy családban, ha e kettőt össze tudnánk egyeztetni, és egyszerre megvalósítani! Ahogy a fenti példák mutatják.
Gyakran tehát az érdekkonfliktusok hátterében az van, hogy nagy ívben szarunk a másik szükségleteire: tisztelet, szeretet, figyelem, odaadás, törődés, türelem, elfogadás.
Szóval? Fontos az érdeked is. Oké!
De szart se érsz vele, ha letojod a másik ember szükségleteit.
Magyarul: hiába szerzed meg, amit akarsz, a kapcsolataidban ez semmit nem ér.
Főleg hosszútávon.
NEM CSAK érdekekben,
inkább SZERETET-SZÜKSÉGLETEKBEN gazdag új évet kívánok nektek!
Hajdú Éva, coach
