KÖSS, KÖSS, KÖSS
2020. november 27. írta: Hajdú Éva

KÖSS, KÖSS, KÖSS

rope-3052477_340.jpg

KÖTELÉKET.
TEREMTS.
KAPCSOLATOT.
Te milyen stílust választottál?

Kötődési-kötelékteremtési stílusok

"Kötődési és kötelékteremtési stílusunk meghatározza, hogy miképpen választunk, engedünk el és választunk újra biztos bázisokat. Minden emberre egyedi stílus jellemző, amellyel megteremti, fenntartja, megszakítja és megújítja kötődéseit. Ezek a stílusok azokon a mentális modelleken alapulnak, amelyek a múltból maradtak fenn, és a különböző emberek és események kapcsán megélt életélményekhez adaptálódtak. A stílusok a biztos bázisként szolgáló személyek reakciói (vagy azok hiánya) alapján fejlődtek ki az egyénben, és új biztos bázisok hatására megváltozhatnak. E stílusok sokféle elnevezést kaptak, megítélésem szerint azonban a vezetők számára az alábbiak a leghasznosabbak:" 

 1. Biztonságos stílus

Ideális stílus. Viszonylag könnyen kerülnek közel másokhoz. Ezekben az emberekben megvan a kellő magabiztosság ahhoz, hogy másokat és szituációkat megfelelő fokú bizalommal és érzelmi önszabályozással kezeljenek. A biztonságosan kötődő emberek tudatában vannak önmaguknak, mások reakcióinak és a kölcsönhatásoknak. Jellemzően az itt-és-most helyzetre koncentrálnak, és nem tartanak attól, hogy visszautasítják, nem kedvelik vagy elhagyják őket. Jól kezelik a közelséget, nem félnek attól, mi fog történni.  Ennek a stílusnak alapvető jele a szorongásmentes tudatállapot. Amikor szorongást vagy félelmet észlelnek, ezek az emberek önszabályozással megkönnyítik mások számára, hogy közeledjenek és élvezzék a kapcsolatot. A bizalom és biztonság légkörét teremtik meg.

 2. Bizonytalan vagy szorongó stílus

Tele vannak aggódással, kétellyel. Túlzottan keresik, igénylik mások szimpátiáját, helyeslését. Bizonytalanságuk miatt nem tudnak olyan közel kerülni másokhoz, amennyire szeretnének, mivel az aggódás, sőt a negativitás légköre veszi őket körül, ami megnehezíti az érdemi dialógust. Paradox módon minél inkább ragaszkodik az ilyen ember másokhoz, azok annál inkább kerülik őt, amivel ördögi kör jön létre.  Ha ilyen emberrel találkozunk, fontos szem előtt tartanunk, hogy mit mondunk, és ügyelnünk kell rra, hogy ne gerjesszünk félelmet. A legjobb megoldás kérdésekkel irányítani az illető belső látásának fókuszát, semmint azt mondani, hogy ne aggódjon. Lehet megkérdezni őt, hogy megoszthatom-e jó tapasztalatomat vele. Ha igennel felel, kifejtjük véleményünket. Az ilyen embereknek szükséges átprogramozni agyukat a pozitív tudatállapotra. Ne vegyük át az ilyen ember aggodalmát, bizonytalanságát. 

 3. Független magányos stílus

A független magányosok kerülik az érzelmi kötelékteremtést, és mindent, amiről gyanítható, hogy függéssel vagy önfeladással jár. Ennélfogva nem teremtenek köteléket másokkal, vagy azért, mert nem tanulták meg, hogyan kell, vagy azért, mert az előrevetített fájdalom vagy veszteség miatt félnek a kötelékteremtéstől. Az ilyen stílussal élő felnőttek kényelmetlenül érzik magukat mások érzelmi közelségében, és nehezen bíznak másokban. Alapvetően a magány uralja életüket, amit olyan tevékenységgel lepleznek, amelyekben elkerülhetik a mélyebb kötelékteremtést. Segítségkérés helyett inkább egyedül teszik a dolgukat, hogy elkerüljék a függést és a kontroll feladását. (...) a független magányos stílus a férfiakra jellemző inkább. A független magányosnak meg kell tanulnia, hogy minden kapcsolat hordoz magában fájdalmat, csalódást, frusztrációt, azonban a kapcsolati előnyök messze meghaladják a nehézségeket. Hiszen az élet legnagyobb öröme a kötelékteremtésből származik. 

4. Kényszeres gondoskodó stílus

Gondoskodók azok, akik elsődlegesen úgy teremtenek köteléket, hogy másoknak gondját viselik. Energiájukat mások segítésére fordítják, akár az önpusztítás, és a másoknak való ártás árán is. Ez nem a segítségnyújtás egészséges mértéke. Ez a megmentés kényszeres szükséglete. Saját szükségleteiket elhanyagolják, az adás-elfogadás aránytalan. Kiégés következhet. Ha látják, hogy nem becsülik őket, akkor neheztelnek, elkeserednek. Túlzott függésbe manipulálnak másokat. Ezt mondják: „Mindezt érted tettem.” Akadályozzák mások fejlődését. Amikor ezzel a stílussal van dolgunk, a határok közvetlen meghúzása, valamint a túlzott segítés következményeivel való szembesítés a leghatásosabb.

 5. Ellenséges Függő stílus

Amint köteléket teremt, azonnal elutasítja a másik személyt. Általában úgy, hogy konfliktust gerjeszt. Ezek az emberek  nem tudják, miként tartsák fenn a pozitív köteléket, ezért védekezésképpen ellenséges viselkedéssel űzik el saját magukat vagy a másik személyt. Időről időre veszekedést provokálnak, sőt még talán élvezik is a konfliktushelyzetet. Amint kötelékbe léptek, el akarják azt szakítani, vagy veszekedni akarnak. Amikor azonban a másik személy eltávolodik, utánanyúlnak, és igyekeznek újrateremteni a köteléket. Egyaránt félnek a közelségtől és a szeparációtól. (..) Ezek az emberek mindig találnak okot a haragra és a kötelék eltépésére. (...) Az illető az egyik percben barátságos, a másikban erőszakos és akadékoskodó. Az elutasítás és a fenyegetés mások manipulálásának eszköze. Ha ezzel a stílussal kerülünk szembe, tisztában kell lennünk határainkkal, és világos célokkal kell rendelkeznünk. Fontos, hogy határainkat pozitív módon húzzuk meg. Ne essünk túszául az illető viselkedésének. Ehelyett legyünk határozottak és világosak, és hagyjuk, hogy a következmények büntessék vagy jutalmazzák őt. Ügyeljünk, hogy ne használjuk ennek a stílusnak a stratégiáját, és ne vonódjunk be a nagy "kötődési táncba", vagyis az ide-oda ráncigálásba, a heves érzelmek közepette zajló elhagyásba, majd visszatérésbe.
(Forrás: G. Kohlrieser, Túszok a tárgyalóasztalnál, 130-134.o.) 

Célom az első, a biztonságos stílusra törekvés. Ez a fókuszom. Tanulom ebben magamat. A bizonytalan - szorongó stílust hoztam magammal az életembe és a párkapcsolatomba. Ez a felsorolás abban segíthet, hogy tudjuk honnan hová tartunk. Én a szorongóból a magabiztos stílust tanulom. Ezen dolgozom. Nem hiszem, hogy készen lennék bármikor ezzel a munkával. Életem végéig gyakorolom, ismerem meg magamat ezen az úton. A legfontosabb: úton vagyok. Folyamatban vagyok. Nem pedig a fakking gödörben. Pontosan tudom, mit akarok! Pontosan tudom, honnan hova tartok! 

Az úton megtorpanhatunk. Ezekben a pillanatokban fontos, hogy megtartsam a pozitív hozzáállásomat. Ez munka. Ehhez álljon itt egy történet, hogy amikor megállsz, megállunk, ne maradjunk gödörben, menjünk bátran tovább.
Jó utat, jó fejlődést kívánok!
"Bátran félj."

„Ha esetleg nem sikerülne valami, vagy nem olyan gyorsan, ne csüggedj el! Amikor egy repülőgép felszáll, van egy repülési terve. Az út során azonban szél, eső, légköri zavarok, légiforgalom, és egyéb tényezők is megpróbálják letéríteni az útjáról. Így a valóságban a repülési idő 90 százaléka során nem a kijelölt útvonalon halad! A pilóták a műszerek jelzései alapján apró helyesbítéseket végeznek, és tartják a kapcsolatot az irányítótoronnyal. Ennek eredményeként a repülőgép végül eléri úti célját. Ha tehát téged is állandóan eltérít valami a „repülési tervedtől”, és úgy érzed, hogy az időd 90 százalékában nem a kijelölt úton haladsz, akkor mi van? Ha mindig szépen visszatérsz a tervedhez, apró kiigazításokat eszközölsz, és nem adod fel, végezetül el fogod érni az úti célodat.”
(Sean Covey, A kiemelkedően eredményes fiatalok 7 szokása, 332-333.old.)

he.jpgKapcsolat
Párkapcsolat
Családi Kapcsolat
Fejlődés
Fejlesztés
Kommunikáció
Konfliktuskezelés
Erős Önbecsülés
Hajdú Éva


A bejegyzés trackback címe:

https://jokepubeszelgetesek.blog.hu/api/trackback/id/tr6316303908

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása