"Nem a győzelem a fontos, hanem a nyereség."
(Dr. Stephen Covey)

Az élet törvényei: 
együttműködés,
szolgálat,
önfegyelem,
feddhetetlenség.
Írja híres könyvében Covey.

Most már ezt is tudom. Ha megkérdezel, mik az élet törvényei?
Nem tudtam volna ilyen röviden összeszedni. 
Az egyik az Együttműködés.

Egyszerűen nem értem.
Együttműködés. 
Nem értem, hogy tud egy ilyen emberi érték ennyire elveszni.
Társadalmi szinten.

Tudom!
Én sem úgy születtem, hogy frankó vagyok együttműködésben.

Empatikus emberi kapcsolatok? Eltűntek? Családokra gondolok elsősorban.
Hát persze!
Ha a felek nem akarnak együttműködni.
Egymással.
Sosem felejtem el, amikor megértettem:
Hogy a SZÉGYEN NEM SZÉGYEN.
A Bibliában Sofóniás könyve képviseli ezt a maradandó értéket.
Azt (is) üzeni a könyv, hogy amikor elveszik egy társadalomban a szégyen, akkor
elveszett az a társadalom.

Akkor el vagyunk veszve?
El vagyunk veszve.

Nem az a baj ugyanis, ha valami szégyenkezésre okot adó tettet engedek meg magamnak.
Nem ez a nagy baj!
Hanem az, ha én szégyenlem ezt, és ezért bántanak. 
Nem beszéljük meg. Nincs jóvátevési lehetőségem, csak bántás és megszégyenítés.
Elmarad az együttműködés.
Fontos a szégyenkezésem. És ennek az elfogadása is, a jóvátételi lehetőségem megélése.
Amikor egy igaz történetben fiatalok tönkretettek egy elhagyatott tanya melletti úton egy kopott
Trabantot. Gondolták, nem kell ez már senkinek. A békítő tárgyaláson viszont kiderült, hogy ez a 
kopott Trabant egy fiatal hölgy öröksége a nagyszülőtől. Pont ezért van nagy lelki értéke a számára!
Amikor a fiatalok ezt megértették, felvállalták a kár kifizetését önként. Mert szégyellték, amit tettek, mert 
elmondhatták, megérthették, megélhették a történetet saját és a másik fél oldaláról is.
Önként szégyenkeztek. És önként felvállalták a jóvátevést.

DE nem tudom jóvátenni, ha bántanak érte, mert az önvédelmemmel vagyok elfoglalva.
Így soha el nem jutunk a szégyenkezésig, ami mentálisan egészséges viselkedés.
A régi nagyoktól, akik kezdenek kihalni, és ez nagy baj, mert magukkal viszik az igazi emberi 
értéktanításokat is, azt tanulom, hogy a mentális egészség területére tartozik a szégyen.

Amikor hallom a tévében, hogy mondja Erőember: Kérjen bocsánatot!
Felszólítja erre erővel az embertársát, hogy megszégyeníthesse.
Nem a jóvátétel a cél, hanem a megszégyenítés.
De hát akkor nem fogom szégyellni, helyretenni a hibámat!
Elmarad a legfontosabb: az őszinte szégyenkezésem! 

Ezért nem szégyenkezünk, mert tudjuk, hogy megszégyenítenek érte.
Nincs együtt-működés.
Mert a győzelem a fontos. Nem a jóvátétel. Nem a (közös) nyereség!

"Nem a győzelem a fontos, hanem a nyereség."
(Dr. Stephen Covey)

Ismerősöm gyakran meséli. Szolgáltat. 
Ügyfél jön. Meg sem hallja, hogy ő mit mond: tegye le kérem az autót!
És meg lesz napok múlva. Azaz belátható időn belül, ha pár napot 
belátható időnek szabad nevezni.
Csak egy érdekli: az övé legyen meg.
Se lát, se hall. Mintha ő lenne az egyetlen ember, akinek 
szüksége van arra a szükséges szolgáltatásra. 
Nem gondolkodik együttműködésben.
Csak abban gondolkodik, hogy ő mit akar. 
És, hogyan tudja a saját akarását kicsikarni a szolgáltatótól. 
Aztán nem kapja meg. És megsértődik. 
Ez nem őrület?

A szolgáltató megkérdezi, hogy nem tudja letenni az autót?
Nincs még egy autó a családban? -mert 
sok családban van-előfordulhat, hogy van több is, így talán le tudja tenni az autót.
De van -így a válasz. Öt van. És egy házban laknak. 
Nem tudja a fiát megkérni? -így a szolgáltató.
Erre nem gondoltam -így a válasz.
Együttműködésben gondolkodni?
Majd a szerelő oldja meg. Mindent dobjon félre, mert az ügyfél nem tudja letenni
az autót. Mert nem tud-akar együttműködni a fiával.
Mert neki így kényelmesebb? És a szerelőnek is így kényelmes?
Az úr arra nem gondol, hogy sajnos nem ő az egyetlen, hanem minden nap
előfordul, aki így gondolkodik: neki semmi dolga nincs, majd a szerelő megoldja, aki 
dobjon félre mindent, mert ügyfélnek így a legkényelmesebb a saját felelősségének
leghalványabb felvállalása nélkül.
Nem őrület?

Bogyó és Babóca gyermektörténet. Címe: A bicikli.
Egy tandembiciklit kapnak ajándékba a Százlábútól.
Nem tudják eldönteni, hogy az ajándékot ki kapja. 
Bogyó vagy Babóca? És ezen összevesznek. 
A csomagot nem csomagolják ki. 
Ezért nem tudják, hogy olyan ajándékot kaptak, amit 
ketten lehet a legjobban használni.
Úgy összevesznek, hogy az ajándékot becsomagolva
ott hagyják a réten, ők meg elhúznak a francba.
Arra jár Pihe és Baltazár. Elolvassák a levelet, kicsomagolják a csomagot.
Megértik, hogy a csomag Bogyóé és Babócáé.
Felpattannak a tandembicajra és elkerekeznek Bogyóhoz és Babócához.
"Amikor meglátták Pihét és Baltazárt kerekezni, a homlokukra csaptak.
Hiszen ez egy tandembicikli! Ketten is ráférünk!"
Kibékültek, összeölelkeztek.

A párkapcsolat is egy olyan ajándék, amit ketten lehet a legjobban használni? 
Tandembicikli, amire ketten is ráférünk?

És talán egynél több tandembicajt hajtunk naponta. 
Ott van a munkahelyi tandembicaj. 
Ott van a párkapcsolati tandembicaj. 
Ott van a gyerekekkel együtt hajtott tandembicaj. 
Hogy csak a legfontosabbakat említsük. 

Hogy mindenkinek jó legyen, erről szól a nyertes-nyertes együttműködés:

" A nyer-nyer olyan gondolkodásmódot jelent, amely minden emberi kölcsönhatásban a kölcsönös előnyöket keresi.
Azt jelenti, hogy az egyezségek, illetve a megoldások kölcsönösen előnyösek, mindegyik fél számára kielégítők legyenek.
A nyer-nyer megoldások alkalmazásának segítségével minden érintett jó érzéssel tud a döntésre gondolni és az akciótervet is ma magáénak tudja tekinteni.
Ez a fajta gondolkodás az életet az együttműködés, nem pedig a versengés színterének tekinti.
A legtöbb ember ellentétekben szokott gondolkodni: erős vagy gyenge, engedékeny vagy hajthatatlan, nyer vagy veszít.
Csakhogy ez a gondolkodásmód alapvetően hibás.
Nem elvek alkotják az alapját, hanem erő vagy hatalom.
A nyer-nyer gondolkodás azon a paradigmán alapszik, amely szerint mindenkinek jut elegendő, és az egyik ember sikere nem feltétlenül jelenti a másik kárát vagy sikertelenségét. 
A nyer-nyer annyit jelent, hogy hiszünk a harmadik alternatívában. Nem a te utad, nem is az enyém, hanem egy jobb, egy magasabb szintű út."
(219. old. Covey, A kiemelkedően eredményes emberek 7 szokása)

A legegészségesebb emberi kapcsolódáshoz három tételt ír Kohlrieser az egyik alap szakirodalomban:
Együttműködő Kommunikáció.
Pozitív Viszonyulás.
Tisztelet. 

Mit számomra a fő tanulság?
Hogy az együttműködés lehet szabály-érték-alapelv az életemben. 
Rajtam ne múljon!
Ha te nem akarsz együttműködni, az a te döntésed. 
Az én döntésem lehet az együttműködés. Veled.
Rajtam ne múljon.
Ha kihátrálsz belőle, elfogadom.
És ehhez képest hozok meg egy döntést.
A döntésemet, és megyek tovább az úton.
Az utamon.

Mert "nem a győzelem a fontos, hanem a nyereség."
"A nyer-nyer annyit jelent, hogy hiszünk a harmadik alternatívában.
Nem a te utad, nem is az enyém, hanem egy jobb, egy magasabb szintű út."
Kapcsolódó cikkek:https://jokepubeszelgetesek.blog.hu/2021/04/26/proxi_prozi_temetunk_eg_veled_nyugodj_bekeben
https://jokepubeszelgetesek.blog.hu/2021/03/15/e_kapcsolat_vagy_emberi