Gyakori, sajnos sokak fejében tisztázatlan, végig nem gondolt kérdés, hogy mi minősül munkának?
Charles Handy: Az elefánt és a bolha című könyvében találtam meg magamnak a választ. 

Négyféle munkáról ír:

1. Munka, amiért pénzt kapunk, amiből megélni igyekszünk.
2. Házimunka. 
3. Jótékonysági tevékenység. 
4. Saját továbbképzésre fordított tevékenység. 

Párkapcsolati, válási mediációban gyakori kérdés ez. Nem filozófiai, hanem pénzkérdés. Főleg váláskor, osztozkodáskor minősül a munkahelyi munka az egyetlen munkavégzésnek az életben. Sokszor azzal találkozom, az terjedt el, hogy egyetlen munka létezik a földi életben, és az nem más, mint a munkahelyi, pénzért végzett munka. A többi eltörpül, elvész, elfelejtődik emellett. 

Talán maga Handy volt rám nagy hatással, az írói stílusával, vagy a maga világhírű szaktekintélyével, nem tudom. De amikor olvastam véleményét a kérdésről, tudtam, hogy én is ebben hiszek, csak nem tudtam szavakba önteni vagy összefoglalni.

A legfontosabb válaszom, hogy miért létezik számomra a fenti négy munka, és nem csak a gyakran hangoztatott munkahelyi pénzért végzett munka, az a következő: az én életemben ugyanis nem csak egy terület értékes. Értékessé, fontossá akarom tenni a többi területet is. Így érzem kereknek az egészet. Ha csak a munkahelyi, pénzért végzett munkában hinnék, az olyan számomra, mintha nem is létezne az életem többi része. Azt akarom, hogy létezzen, működjön egyre jobban, és fontos legyen a számomra. Ezért értékes nekem mind a négy terület. Sőt, sok időt, folyamatos tevékenységet igényel mind a négy terület!

Egyébként sokan, akik szerint a munkahelyen létezik a munkavégzés egyetlen  területe, előbb utóbb kénytelenek lesznek elgondolkodni, mert Handy ír olyan véleményekről, miszerint 2050-re, de várhatóan már ezt megelőző időszakban is várható a mai, klasszikusnak számító munkavégzés eltűnése. Klasszikusnak számít, hogy reggel bemegyek, délután meg hazamegyek. Na, ez teljesen át fog alakulni. 

1. A munkahelyi munka az alapvető megélhetés miatt létkérdés. 
2. A ház körüli munka sokat elárul a tulajdonosról. A privátszféra helye, ez adja a különlegességét. 
3. Jótékonyság: sok híres név életében lehet olvasni, hogy gyerekeiket arra nevelik, hogy olyan munkát válasszanak, ami alkalmas mások támogatására is.

Másik: ma egy valamire való önéletrajzban szerepel jótékonysági munkavégzés, de az iskolai képzésben is kapott időt az önkéntesség!
 
4. Önmagam továbbképzése. Hát, erről nem is beszélve! Az orvosi kutatásban, vagy a számítástechnológia területén azt nyilatkozzák a kutatók, hogy naponta jelenik meg vagy 100 új, tudományos cikk. Vagyis: szinte elolvashatatlan, követhetetlen mennyiségben fejlődik a tudomány, a kutatás! Vagyis: ma természetes a folyamatos tanulás. 

Handy ezt írja: 

"Arra az Arkhilokhosz idézetre gondolok, amit állítólag Lord Oxford mondott Isaiah Berlinnek: "A róka sok mindenhez ért, a sündisznó meg csak egyvalamihez, de ahhoz nagyon." A mai világban a sün és a róka kereszteződésére lenne szükség."
(C. Handy: Az elefánt és a bolha, 41.o.)

Handy felsorolása számomra nem csak gyakorlatias, hanem nagyon aktuális. Létkérdés.