Nadia Comăneci. 14 és fél évesen az 1976-os montréali olimpia sztárja lett. Ő volt az első olyan tornász, aki maximális tízes osztályzatot kapott az olimpiai játékokon (hatszor), de három arany-, egy ezüst- és egy bronzérmet is szerzett.
Az eredményjelzőket nem készítették fel, eredményét 1.00-ként tüntették fel. Azt gondolták sokan, hogy úgy sem lehet tökéletes tornagyakorlatot kivitelezni. Nem kell helyet csinálni a 10.00-ás gyakorlatnak. Nadia Comaneci megmutatta, hogy lehetséges.
A bírák sokáig tanakodtak, majd meghozták azt az ítéletet, amely alapjaiban változtatta meg a montreali játékokat, illetve a sportág történetét
Károlyi Béla és felesége, Márta, valamint a koreográfus Pozár Géza által megálmodott kifogástalan kísérlet nem csupán az ítészeket, de a montreali csarnok technikusait is meglepte – az elektromos eredménykijelzőn ugyanis nem volt 10-es.
Károlyi Béla is nagy ász, nem csak a tanítványai. Kolozsváron született, a román tornászválogatottal, Nadia Comaneciék edzőjeként ért fel először a csúcsra, aztán 1981-től az Egyesült Államokba költözött feleségével.
A tornásznő a forradalom kirobbanása előtt nem sokkal elmenekült az országból az Egyesült Államokba. Comaneci férjhez ment, férje szakmabeli, tornász. Élete ma is a torna, és mások segítése alapítványán keresztül. Egy ismerősöm mondta a napokban: Nem tudom magamat motiválni. Na, idáig jó nem eljutni, bajtársak. Amikor motivációra van szükségem, plusz motivációra, akkor szívesen előveszek erős történeteket. Ilyen számomra ez is. Idézetek egy interjúból, amit a világhírű tornásszal készítettek:
"Egy versenyző előttem 9,95-öt kapott, és mivel én kicsit jobb voltam, nem lehetett mit tenni, én 10 pontot kaptam."
"Azt hiszem az embernek keményen kell dolgoznia, ha magas szintre akar eljutni. Én nem a könnyebbik végén fogom meg a dolgokat, és büszke vagyok erre.”
„Olyan fajta ember vagyok, aki nem kételkedik, miután meghozott egy döntést, hanem végig megy az úton, amelyet választott, remélve, hogy jó lesz.”
„Azt hiszem azt mutattam meg a generációmnak, és az utánam következő nemzedéknek , hogy fontos a motiváció és soha nem szabad feladni, amikor nehézzé válik valami.”
Nadia Comăneci gyermekkori edzőjét, Károlyi Bélát kérdezték nem régen itt Magyarországon egy riportban kitüntetése kapcsán, hogy mit javasol a tornászoknak, akik eredményesek akarnak lenni. Azt válaszolta, hogy legyen támogató csoportjuk és versenyezzenek.
Ez az életre is igaz. Én, aki gyermeket nevelek, párkapcsolatot éltetek-építek naponta, legalábbis igyekszem, látom-hiszem, hogy fontos, nagyon fontos, hogy a családban támogatni tudjuk egymást értelmes módon. Hogy számíthassunk egymásra! És amikor versenyeztet az élet, mert versenyeztet, mert vannak kihívások, akkor bírjuk a nyomást, nézzük meg határainkat, nézzük meg mi is a versenyeinken, hogy mire vagyunk képesek, mire nem.
A riporter megkérdezte még a világhírű edzőt, hogy mit javasol edzőknek. Azt válaszolta, hogy ne csak álmodozzanak, hanem dolgozzanak, dolgozzanak, dolgozzanak.
Motivál engem ennek a két embernek a pályafutása. Mert hiszek abban én is, látom eredményes emberek életében, hogy ők is dolgoznak sokat, hogy egyben tartsák magukat, a családjukat, a gyermeküket, nem riadnak meg saját versenyeiktől, küzdenek a céljaikért, és fontos, hogy olyan embereket engedjenek közel magukhoz, akik támogatják őket ezen az úton.
Azt gondolták sokan, hogy úgy sem lehet tökéletes tornagyakorlatot kivitelezni. Nem kell helyet csinálni a 10.00-ás gyakorlatnak. Nadia Comaneci megmutatta, hogy lehetséges.
Nadia Comăneci motiváló riportja itt meghallgatható, érdemes:
