Sok ember áll úgy a konfliktusokhoz, hogy "Nem Lehet Megoldani."
Nem úgy áll hozzá, hogy "én nem tudom megoldani, ezért utánajárok, miben változzak, mit érdemes megtanulnom?"
Neeeeeeeeeeeeeeeeeeeem!
A feszkó oldható.
Csakhogy nem fájdalommentesen.
Közben nem kínálnak hozzá menő koktélt.
És ezért nem kapod meg a Kossuth díjat sem.
Amit kapunk, az a kapcsolataink élhetősége, szépsége, az otthon melege, a szeretet, és a béke.
És az érzés, hogy nem élsz hiába!
De ilyesmi ki a francot érdekel?
Szóval a konfliktusok megoldhatóak.
A konfliktus
az emberi kapcsolatok természetes és elkerülhetetlen velejárója.
Arra ösztönöz bennünket, hogy keressük a kompromisszum és az együttműködés alapját.
A konfliktusok alkalmasak arra, hogy általuk tanuljunk és fejlődjünk.
A konfliktus ezenkívül kíváncsiságra és kreativitásra serkent.
Ezzel a szemlélettel a konfliktus pozitív, olyan folyamat, amelyet irányítani kell annak érdekében, hogy a benne rejlő destruktív potenciál pozitív kimenetellé alakuljon át.
A konfliktus energiát hotdoz. (...)
Az együttműködés légkörének kialakításához lényeges, hogy a kölcsönös előnyöket előtérbe helyező attitűd szerves része legyen a konfliktuskezelésnek, amiképpen az emberi méltóság szem előtt tartása is. (...)
Ha jól kezelik,
az emberek között felmerülő nézetkülönbségek a problémák kreatív megoldására sarkallnak, és a kapcsolatok sikeres elmélyítését eredményezik. (...)
Ha megtanulunk a szívünkből beszélni,
az asztalra tenni a különbségeinket,
és kölcsönös tisztelettel és méltósággal párbeszédet folytatni,
annak a konfliktus megoldása lesz az eredménye.
(Kohlrieser, Túszok a tárgyalóasztalnál, 142.o.)
Azt szokták kérdezni, hogy mi van akkor, ha én szeretném megoldani, de a másik nem, mondjuk egy párkapcsolatban, ahol nagyon egymásra vagyunk utalva.
Azt szoktam mondani, hogy ilyenkor én beleállok a megoldásba, a cél, hogy Rajtam Ne Múljon!
A másik embert meg nem tudom megváltoztatni.
Gyűlölni lehet, de a másik helyett fejlődni nem!
Ezért megteszem, ami rajtam áll.
És ezután szembenézek, szembe merek nézni (!) a következményekkel!
"Ha megtanulunk a szívünkből beszélni,
az asztalra tenni a különbségeinket,
és kölcsönös tisztelettel és méltósággal párbeszédet folytatni,
annak a konfliktus megoldása lesz az eredménye."
Ez van, bajtársak!