Az élet a haladásról szól.”
(Phil Stutz)

Ha ma megkérdeznél, mi a legfontosabb, amit a mentális egészséggel kapcsolatban javasolnék, akkor ezt mondanám:

Megválaszthatom, hogy

1) HOGYAN REAGÁLOK AZ ENGEM ÉRT KÖRÜLMÉNYRE

ÉS

2) KIT ENGEDEK KÖZEL MAGAMHOZ.

1.)

Hogyan reagálok? : "Sohasem a dolgok gyötörnek meg minket, hanem a dolgokról alkotott képzeteink." (Epiktetos)

2.)

Kit engedek közel és kit nem?:

A kutatások igazolják, hogy a tapasztalataink módosítják génjeink működését:

Daniel Goleman a Társas intelligencia című könyvből:

A DNS láncunk jottányit sem változik, azonban a génjeink állandóan.

100 éven át a tudomány azt képviselte, hogy a génjeink semmit nem változnak.

Azonban rájöttek, hogy a TAPASZTALATAINK MÓDOSÍTJÁK GÉNJEINK működését.

A génjeink változnak a kívülről jövő hatásoknak köszönhetően.

Ezzel több mint 100 éves vita ért véget, mert azt hitték, hogy a génjeink és környezetünk egymástól függetlenek.

"Az a tény, hogy az emberek nem csak egymás hangulatát, de biológiai működését is befolyásolják, különös felelősséggel ruház fel bennünket. Emberi kapcsolataink értékét az mutatja, milyen hatással vagyunk egymásra."

A szakirodalom ezért használja a kifejezést: BIOLÓGIAI SZÖVETSÉGES. Miért? Mert az emberek nem csak egymás hangulatát, de biológiai működését is befolyásolják, különös felelősséggel ruház fel bennünket. Emberi kapcsolataink értékét az mutatja, milyen hatással vagyunk egymásra.

A házastársak, az egymással építő kapcsolatban élő emberek biológiai szövetségesek.

A TANÁROMTÓL TANULTAM: valaki valami lehúzós, nem igazolható, vádaskodós témát hozott be számára. Tanárom azonnal kilépett a beszélgetésből azzal, hogy elmondta az embertársának, hogy nem hajlandó így beszélgetni, megkérte azt az embert, hogy ne, ne, ne mondja el neki, amit szeretne! MERT LEHÚZ AZ ÉLETRŐL.

A napokban beszélgettem régi ismerősömmel, aki papírügyeket intézett, és egy szakember segítségét kérte, aki állítása szerint nem végezte el a szakmai munkát, de a pénzt elkérte, ismerősöm nagyon dühös volt a kialakult helyzetre. Ebben a pillanatban engem is kezdett belevinni, hogy szidjuk ketten ezeket a köcsög szakembereket. Mondtam, nem! Nem szeretnék beszélgetni erről. Határozottan kiléptem a helyzetből és embertársamtól emberségesen igyekeztem elbúcsúzni. Meg is értett engem, hogy miért nyomtam belé a szót. Miért? Mert lehúz az életről.

FŐLEG EZÉRT LÉPTEM KI A BESZÉLGETÉSBŐL: "Az a tény, hogy az emberek nem csak egymás hangulatát, de biológiai működését is befolyásolják, különös felelősséggel ruház fel bennünket. "

Sonja Lubomirski Hogyan legyünk boldogok? című boldogságkutatásában arra jutott, hogy

a boldogságomat ezek határozzák meg:

10% a külső körülmények;

50% a gének;

és

40% a tettek.

Ötven plusz negyven az 90-nel egyenlő , ugye?

Mivel befolyásolhatom a génjeim működését, és befolyásolhatom a tetteimet, akkor 90%-ban befolyásolhatom azt, hogy mi a francot teszek egy helyzetben.

10% marad, a külső körülmények, amit nem befolyásolhatok.

TEHETEK AZ EMBERI ÁLLAPOTOMÉRT.

Lehet, nem sokat, de tehetek.

1) miként reagálok az engem ért körülményekre;

2) és megválaszthatom, hogy kit és kiket engedek közel magamhoz!

Ezt az eszközt, ezt a tudást az emberek coachingon-fejlesztő megbeszéléseken jól tudják használni annak érdekében, hogy minél egyénre szabottabb, minél felelősségteljesebb, minél MŰKÖDŐBB döntést hozhassanak az ügyben, amit elhoznak coachingra.

"A FEJLŐDÉS IZGALMAS (ÉS GYAKRAN FÁJDALMAS) ÉLMÉNY, DE SENKI HELYETT SEM FEJLŐDHET MÁSVALAKI.

A FEJLŐDÉS AKKOR KEZDŐDIK, AMIKOR MAGUNKTÓL TESSZÜK MEG AZ ELSŐ LÉPÉST, NEM PEDIG AZÉRT, MERT KÉNYSZERÍTENEK RÁ. ”(E. Aronson)

Hajdú Éva
life coach
családi mediátor
párkapcsolati coach
képzésben: abduktív pszichológiai tanácsadó