"Nem kell kedvelnünk valakit ahhoz, hogy köteléket teremtsünk vele.
Csak közös célra van szükségünk."
(G. Kohlrieser)

A párbeszéd találkozás, ahol kölcsönösen hagyunk helyet egymásnak.
Párbeszédből Együttműködés.
Együttműködésből Megegyezés.
A Párbeszéd célja a Megegyezés.
A Párbeszéd Kötelékteremtés.

Alapvető emberi Érintkezés.

Embernek lenni: Köteléket teremteni.
Ember vagy?

„Gyerekként tanulunk beszélni, felnőttként tanulunk beszélgetni. Van, akinek halkan sikerül. Van, akinek hangosan. De addig beszéljünk, amíg beszélgetés lesz belőle. A beszélgetés nem csak szó, hanem értés. Ajándék. (…)
A szavak szentek, Isten ajándékai.
(Hajdú Éva, Szüzek a kuplerájban, 158.o.)

„MINDEN KONFLIKTUS GYÖKERE AZ ELSZAKADT KÖTELÉK ÉS A VESZTESÉG SIKERTELEN KEZELÉSE. Vannak emberek, akik között lényeges különbségek és nézeteltérések vannak, de képesek megtartani a köteléket, és nincs konfliktusuk. Például vannak házaspárok, akiknek eltérő vallási, politikai és kulturális meggyőződésük van, de boldog a házasságuk, mert erős a köztük lévő érzelmi kötelék.

James Carville elkötelezett demokrata és Mary Matalin meggyőződéses republikánus politikailag ellentétes nézeteket vallanak. Amikor egymásba szerettek és összeházasodtak, az emberek megdöbbentek. Ma is csodálkoznak, hogyan működhet a kapcsolatuk.

Matalin kitart amellett, hogy „ a probléma az, hogy az emberek úgy tekintenek ránk, mintha egymás ellentétei lennénk. Nem vagyunk azok. Valójában nagyon hasonló emberek vagyunk. Mindketten ügyeket támogatunk. Mindketten szenvedélyesek vagyunk. Mindketten szeretjük a tisztességes küzdelmet. Az ellentétem olyan ember, akinek nincs életfilozófiája, aki nem jön tűzbe semmitől.”

Carville pedig ezt mondja: „Persze, eltérően vélekedünk a politikáról, efelől semmi kétség. De azok a zsidók és katolikusok is, akik egymással házasodnak, valószínűleg eltérően vélekednek Istenről. Nem ez a döntő. Ha szinte minden más tekintetben összeillenek, akkor minden adott egy ragyogó kapcsolathoz.”

(…) Nem kell kedvelnünk valakit ahhoz, hogy köteléket teremtsünk vele. Csak közös célra van szükségünk. Ennek alapja az a bölcsesség, hogy mint emberi lényekben, mindannyiunkban van valami közös, és ez lehet a kötelékteremtés kiindulópontja.”
(G. Kohlrieser: Túszok a tárgyalóasztalnál, 143-144.o.)

MINDEN KONFLIKTUS GYÖKERE AZ ELSZAKADT KÖTELÉK ÉS A VESZTESÉG SIKERTELEN KEZELÉSE.
Nincs kötelék, de van veszteség.

„Azok az emberek, akik nem tudnak köteléket teremteni, gyakran nem képesek hatásosan beszélni, és nem tudnak értően figyelni. Ez a legfőbb akadálya a konfliktus feloldásának és a különbségek elsimításának. Aki nem képes hatásosan beszélni és intenzíven figyelni, kudarcot vall a tárgyalásban.”
(G. Kohlrieser) 

Anyucikák, apucikák, tudtok köteléket teremteni?

"A kilencéves Hannah nem tudott enni, mert a torkában óriási duzzanat keletkezett. Az orvosok semmilyen testi okot nem találtak az állapotára. Már több mint egy hónapja nem evett szilárd ételt. Az orvosa azt kérdezte tőlem, hogy okozhatja-e gyász a tünetet. Amikor elmesélte az esetet, úgy tűnt, nem volt semmilyen nyilvánvaló veszteség
Hannah életében. Azonban amikor átnéztük a kartonját, találtunk egy bejegyzést „kedvenc malacáról”. Elkezdtek beszélgetni a kislánnyal a malacról. Hannah szülei gazdálkodók voltak, és az apja az egyik alomból neki adta a
leggyengébb malacot. Hannah gondozta, a malac pedig életben maradt és megerősödött. Bizonyos értelemben az ő „gyereke” volt. Egy napon, amikor hazaért az iskolából, felfedezte, hogy „Nyafit” levágták. Ez mély sokként érte őt. Ráadásul iskolába menet minden nap el kellett haladnia a hús mellett, ami a pajtában lógott felakasztva. Öt nappal később az apja kényszerítette, hogy egye meg a Nyafiból készült sültet, miközben a bátyjai
kinevették, az anyja pedig tétlenül nézte. Másnap a kislányt kórházba szállították.
Amikor először szóba hozták a kislány előtt Nyafi elvesztését, Hannah nem volt hajlandó beszélni. Kötelékteremtéssel és gyengéd kitartással a doktornő tovább beszélt Hanna-hoz, aki kirobbanó dühvel és haraggal reagált. A doktornő megtartotta a köteléket, és még egy perc sem telt el, Hannah megölelte őt, és vagy fél órán keresztül sírva ontotta ki a szíve fájdalmát. A katarzist követően egy hónap után először képes volt egy kis szilárd ételt enni. A duzzanat azonnal lelohadt, és két nap múlva elmúlt.” 
(G. Kohlrieser: Túszok a tárgyalóasztalnál, 77.o.)

KÖTELÉKTEREMTÉS NÉLKÜL NINCS KAPCSOLAT.
A KÖTELÉKTEREMTÉS SZEMÉLYESSÉ TESZI A KAPCSOLATOT, ÍGY MÉREGTELENÍTI A FOLYAMATOT.
A KÖTELÉKTEREMTÉS A TEHETETLENSÉG ELLENSZERE.
NEM KELL ISMERNEM TÉGED, HOGY KÖTELÉKET TEREMTSEK VELED, NEM SZÜKSÉGES KEDVELNEM  SEM TÉGED.

Aki családot akar, tanuljon köteléket teremteni.