2024. december 01. írta: Hajdú Éva

2. rész

Újra és újra olyan beszélgetéseket hallok a médiában,

ahol fő téma a betegség. A beteg emberek. Betegség, betegség.

Betegség elemzés, Betegségek részleteinek ismerete, betegség felismerése.

Betegség, betegség, mert az a természetes, hogy szétestem?

Miért ne beszéljünk a normális emberi működésről?

Miért ne beszéljünk sokat és főleg a Fejlődés Folyamatáról?

Mintha az lenne az elsődleges, hogy legyek beteg, mert az a természetes.

Minek fejlődjek? Minek tanuljak? Én?

Betegnek lenni trendi. Normális. Beesni egy helyre, szakemberhez, az trendi.

Szakemberhez járni trendi?

Nem. Nem vagyok szakember. Ezt hagyom a betegség - mondókra, meg az olyan

suttyókra, akik egy helyzetet egy okra mernek visszavezetni(!). Merik. Persze a lájkok mennek.

Arra legyek büszke, hogy szétesett a családom?

És az utolsó pillanat után beesek valakihez?

Beszéltem telefonon valakikkel, akik ugyancsak beestek hozzám.

Majdnem az időpontot is lemondják. Mégis jönnek. Mondja telefonon, hogy

mégis jönnének újra, mert megértettek valamit és szeretnének valamin változtatni.

Hát nyilván örömmel és boldogsággal tölt el engem egy ilyen döntés.

De arra ne legyünk büszkék, hogy nem működtetjük az életünket.

Az életműködtetés tudás. Egy Összefüggő Rendszer. És ezt minden ügyfelemnek elmondom.

Ha nem akarja ezt megtanulni, nem dolgozhatunk együtt.

A betegséget is az egészséggel gyógyítják, nem?

Miért nem beszélünk egyszerűen többet a jól működésről? A lépésekről?

Hiszen a Tudomány, nem a wikipédia, a Tudomány ezt tálalja.

Én itt ezt fogom tenni. Beszélünk az Egészség tudásról.

Óriási munka, és ezt ügyfeleim tudják, hogy saját döntéseikkel, új történetírással fel tudják

tölteni a Coachingon megszerzett tudást.

Gyakori kérdés: „Jól válaszoltam?” „Jól mondom?”

Én azt honnan tudjam?

Ezt kérdezzük mert nincs tudás, és nincs a tudáshoz hozzárendelt tartalom.

Coachingon nem a médiás magyarázat magyarázatának magyarázatát adjuk.

Coachingon tanulás van, a tudás megszerzése és annak beépítése privát élethelyzetbe.

A Coaching nekem ilyen: Élet, Valóság, sár, Remény, Súly, és ami a legfontosabb: Élettisztelet(!).
És az Élet nem mindig csodás.

Hiszem, ma nem szakemberekre van a legnagyobb szükség, nem betegség magyarázatok magyarázatának magyarázatára, azaz szükség van Önre.
Emberekre van a Legnagyobb szükség.
Működő. Tapasztalat-Mesélőkre. Hiteles. Teherbíró Emberekre.

Vannak.
Mindenhol.
Jó Emberek.

2. rész
Tanulom a konfliktuskezelés művészetét?
1.) TISZTELET
„A tisztelet azt jelenti, hogy a másikat különálló és egyedi emberi lénynek tekintem és fogadom el, akinek joga van az enyémtől független gondolatokhoz és érzésekhez. Ez nem azt jelenti, hogy minden, amit a másik személy gondol, tetszik nekem, vagy egyetértek vele.
A tisztelet célja, hogy a köztünk fennálló különbségeket támadás és megalázás nélkül oldhassuk fel. A tiszteletlenség előítélet formájában, személyes támadások, érzelmi kitörések, megalázás, neheztelés formájában jelentkezik.”
(G. Kohlrieser: Túszok a tárgyalóasztalnál)

2.) EGYÜTTMŰKÖDŐ KOMMUNIKÁCIÓ?
Szerintem az van, hogy......
És Szerinted?

3.) POZITÍV VISZONYULÁS:
Nem a problématérben vagyok, hanem a megoldástérben.
A megoldásról beszélek. Nem a problémáról főleg.
Pld.: Szerintem megoldás lehet, hogy...
Azt javaslom, hogy........
Lehetne azzal kezdeni, hogy...
NEM problémázok.
Alkotom a lehetőségeket.

4.) "A KONFLIKTUSKEZELÉS VELEJE AZ ENGEDMÉNYTÉTEL MŰVÉSZETÉBEN REJLIK." (G. Kohlrieser)
Minden konfliktushelyzetben adhatok önnek egy előnyt!
Pld.:
Először Te mondd el az álláspontodat!
Legyen először Tiéd a szó! Aztán én is elmondom utánad. Rendben?

VAGY:

MIBEN SEGÍTHETEK? MIRE VAN SZÜKSÉGED? (Igen, ezek a Varázskérdések!)
(Konfliktushelyzetben ott vergődik előttem a másik fél. Igen! Megkérdezhetem őt:
Mire van szükséged? Miben segíthetek?

Minden Konfliktushelyzet ugyanis egy veszteségről szól: valaki elveszített valamit, és ezt a veszteséget nem tudja pótolni. Erről szól a feszültség.

A gyerekemet, a férjemet nehéz helyzetben ezzel bombázom, hogy én is, ők is nyugodtabbá váljanak: MIBEN SEGÍTHETEK? MIRE VAN SZÜKSÉGED? Szerény tapasztalatom szerint óriási erejű, hatású szavak ezek.

VAGY:

Szurikátáknál az állatkertben történt velem. A gyerekem és játszótársa leragadt a szurikáta vidéken. Ott rohangáltak és nem akartak haladni.
Miért nem jöttök mááááááár gyerekek!!! ordibálás helyett:

- Na, hány kört futtok még? Hármat vagy négyet?
- Négyet!
- Anya: Jó, számolok! De gyorsak vagytok, aztaaaaaa! Hoppá, most jön az utolsó negyedik kör.
És a negyedik kör után már el is indultak velem a gyerekek tovább. Arcukon mosollyal.
Kaptak egy engedményt.
"A KONFLIKTUSKEZELÉS VELEJE AZ ENGEDMÉNYTÉTEL MŰVÉSZETÉBEN REJLIK."

Egy családtagommal voltam megint feszültségben. Ilyenkor kiosztom és elviharzok, becsapom az ajtót magam után. Aztán lelkiismeretfurdalásom is van. Még ez hiányzott!
Egy nap.... elkezdtem a tanultakat gyakorolni. Családtagom rám teszi a terhét, panaszkodik. Már megint. Kész vagyok ettől. De most kihúztam magamat, rámosolyogtam, és szemkontaktus! Még bólogattam is. Hogy tényleg érzékelje, figyelek rá, jelen vagyok. Megszólaltam: Te! De jó, hogy ezt mondod! Tudod mi jutott eszembe? Nem rég hasonló hülye helyzetben voltam, és tudod, mit tettem?
És elmondtam neki a pozitív történetemet.
Erre családtagom felfeszített vállait ledobja. Megkönnyebbül. Mosolyog: dejó, hogy ezt mondtad, nagyon sokat segít.
Én meg hüledeztem. Micsoda??
Ilyen reakcióra nem számítottam.
Megöleltük egymást.
Még pár kedves szót váltottunk.
Elmentem.
Békével.
Csapkodás nélkül.
Micsoda érzés volt!
A történet felejthetetlen.

Utolsó pont:
5.) Nem nagyítom fel a másik ember hibáját, NEM démonizálom őt:
„Bánjunk keményen a problémával, és szelíden az emberrel.” (Dr. S. Covey)

"És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba, de nem dőlt össze, mert a kősziklára építtetett.

És valaki hallja én tőlem e beszédeket, és nem cselekszi meg azokat, hasonlatos lesz a bolond emberhez, aki a fövenyre építette házát.

És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba, és összeomlott: és nagy lett annak romlása. „

(Máté 7:22-27)

"Akik sziklára akarták építeni a házukat, azok két lehetőség közül választhattak, de bármelyiket választották, azzal mindenképpen a nehezebb rész mellett döntöttek.

Választhatták a hegy oldalában lévő sziklákat, amelyek szilárdan álltak az idők viszontagságaival szemben, és mindenképpen biztonságot jelentett annak, aki ezeket a sziklákat választotta házának alapjaként.

Helyzetéből adódóan viszont nehezebb volt a megközelíthetősége, több energiát és fáradtságot igényelt attól, aki ilyen körülmények között építette fel az otthonát.

Választhatták a hegy lábánál elterülő sík fövényes részt is, ha készek voltak az alapozással leásni olyan mélyre, hogy elérjék vele a sziklát.

Annak érdekében, hogy később kényelmesebb körülmények között lakjanak, az építkezés folyamán kellett nagyon komoly munkát elvégezni a mélyen húzódó sziklákra való alapozással.

Akik viszont mindenképpen a könnyebb részt akarták választani, azok megelégedtek azzal, hogy sík fövényre építkeztek, egyszerű alapozással.

Mivel a fövény egy hordalékos, laza és könnyen megmozduló talajszerkezetet jelent, ezért aki erre építette házát, az nem számolt az időjárás azon hatásaival, amit erre laza talajszerkezetre gyakorolt.

Ezt a fövényt a víz is hamar el tudta mosni, a lerakodott homokot pedig még a szél is el tudta fújni egyik helyről a másikra.”

https://igemorzsa.hu/bibliakor.../jezus_hegyib/38_tema.html

Ön hogy dönt?
Ön is a könnyebbik részt választja?