... hogy mi hogyan csináljuk ezt?
Hogyan építjük az otthont szeretetből?
Hát először is én tényleg hiszek ebben, hogy a ház falakból áll, az otthon pedig szeretetből.
A férjem és én, ahogy a válaszomat végiggondoltam négy dolgot használunk fel ehhez az építkezéshez,
és úgy veszem észre, minden nap van dolgunk ezekkel:

Az állandóan használt téglák ezek: 

- SZERETET

- EGYMÁSRA FIGYELÉS

- EGYÜTTMŰKÖDÉS

- ŐSZINTESÉG ( EGYENES BESZÉD)

- ÉPÍTŐ KRITIKA (EGÉSZSÉGES VESZEKEDÉS)

- Szeretet: 
A szeretetet adni neki és észre venni tőle! Vagyis itt sem elég a duma, tenni kell. Köztünk itt nagyon működik a KÖSZÖNÖM és a BOCSÁNAT használata. Szerintem óriási kifejező ereje van ezeknek a szavaknak. Számomra azt üzeni, mikor kapom a férjemtől, hogy tisztelve vagyok, kellek: tartozom valahová és valakihez! Iszonyú erős érzelem mind a kettő! A család végül is szeretetkapcsolat, nem?

Vannak nagyszerű keresztény emberek, akik imádkoznak Istenhez bölcsességért, hiszen egy nem éppen élő-viruló párkapcsolatban vannak. Az ötlet nagyszerű. Mégis kis, aprócska kiegészítést tennék hozzá. A jó Isten helyettem nem simogatja meg a társamat. Helyettem nem vigasztalja meg őt. Helyettem nem mosolyog rá, amikor szomorú. Helyettem nem bátorítja őt, amikor fél. Helyettem Isten nem szerethet! Helyettem nem használhatja a KÖSZÖNÖM-BOCSÁNAT-SZERETLEK-SZERINTEM szavakat.

Hiába könyörög a jó keresztény bölcsességért, ha önmaga NEM TESZI A SZERETET-et, csupán csak kéri, csak beszél róla, csak vágyódik utána.

Hálát adok Istennek, hogy a lelkem meg nem tört. 
Én felelek lelkemért.
A sorsom én irányítom.
( Részlet a W.E. Henley  Invictus (Legyőzhetetlen) című verséből )

A négy fontos szó szerintem, ha már a szavaknál tartunk:
Köszönöm. Bocsánat. Szeretlek. Szerintem.
Megfigyeltem, hogy a nem igen működő kapcsolatokban nem használják rendszeresen-tudatosan, szeretetkifejezésként ezeket a szavakat. Én javaslom szokássá tenni.
Hisz a szeretet valami olyasmi, amit teszünk elhatározásból, ezért látszik is.

- Egymásra figyelés?
Hát figyelek a szükségleteire, mert azt akarom, hogy lássa: számíthat rám. Mert szeretem...Az egymásra figyelés a legkomolyabb szellemi teljesítmények közé tartozik a kapcsolatokban. De ezt is inkább akkor értjük, ha csináljuk. Figyelni arra, akit szeretek. Ez egy mindennapi szokás. Neked az? Csak elvárjuk, vagy tesszük is?

- Együttműködés: 
Hiszek az együttműködésben. Nem az számít, kinek van igaza. Nem az számít, ki tudja jobban.
Az számít most már, hogy létrejöjjön az együttműködés. Azt tapasztalom, hogy a hétköznapi ügyes-bajos dolgokban együttműködni ugyan olyan fontos, ha nem fontosabb, mint a nagyobb horderejű döntésekben! Gyakran használom e szavakat: Szerintem. És szerinted? 

Az együttműködést icike-picike dolgokban kezdjük el! Sokan vannak úgy vele, hogy a hétköznapok le vannak hányva, majd a nagy dolgokban együttműködünk! Ez nem működik igazán a valódi életben. Minden nap - egymásra figyelve együttműködni az icipici részletekben. Ez a megoldás!

- Őszinteség (Egyenes beszéd):
No játszma! Nincs egymás manipulálása. Aki nem csak házat, hanem otthont is akar magának ebben az életben, az nem fogja megúszni ennek megtanulását! Őszinteség először magammal! Belenézni abba a tükörbe! És újra és újra őszintén felvállalni magamat. Az őszinteség a kapcsolat lelke. Mert a változás VELEM kezdődik el.

Őszintétlen ember, aki nem mer hinni magában, nem mer magába kapaszkodni, arról ismerszik fel, hogy rögeszmésen másra mutogat. Az őszintétlen ember önmagát mások rabszolgájává teszi, amikor gyakran hangoztatja, hogy: miattad, miattad, miattad. Másba kapaszkodik, másra támaszkodik, hiszen saját magát használni, építeni nem tudja.

- Építő Kritika - Egészséges Veszekedés:
(Van, akit zavar a veszekedés szó. Helyette az egészséges vita kifejezést használja.)

Na látjátok! Szerintem ennek a megtanulását hanyagoljuk el a leginkább. Szerintem.
Mert vagy eltussoljuk-elsunnyogjuk a gondokat, vagy állati módon, hangosan bántjuk egymást.

Hogy én meg a férjem szoktuk-e itthon egymást K. Anyázni? Persze, hogy szoktuk. Vehemensek vagyunk, de udvarlósak is. Mindenki megtalálhatja azt a hőfokot a kapcsolatában, ami kell! Vannak, akik nagyon óvatosak, csendesek. Vannak, akik hangosak. Mindegy! Csak veszekedj! Veszekedj egészségesen! A konfliktus jó, mert pontosan-aktuálisan rámutat arra, amire jobban kell figyelnünk!
Ekkor a CÉL nem egymás legyőzése, hanem a fejlődés. A kapcsolat támogatása! EZ A LÉPÉS AZT FEJEZI KI, HOGY KÉT EMBER IGENIS EMELNI AKARJA EGYMÁST. NEM lealázni, NEM észt osztani, NEM elgyengíteni, hanem építeni, felemelni a társát. Ahogy a Szentírás mondja, a nagy kiváltsága-előnye egy működő kapcsolatnak, hogy tudjuk egymást felsegíteni, amikor a társunk elesik. Felsegíteni, amikor a legnagyobb szüksége van támogatásra.

Ehhez alapvetően ki kell tudnunk találni nézeteltéréseink erdejéből! Ahhoz, hogy mind a ketten kitaláljatok abból a rohadt erdőből, ahhoz bizony bele kell menni a konfliktusba! Nem állat módjára, de belemenni egymásra figyelve. AKI TUD VESZEKEDNI, AZ FIGYELMES IS KÖZBEN!

Sok olyan pár van, akik ettől a saját gyerekeiket meg akarják védeni! Nem lennék a gyerekük! Nagyot fognak szívni ezek a gyerekek felnőttként, ha nem tanulnak meg egészségesen veszekedni. Miről is szól tehát az egészséges veszekedés? Ütköztetésről, a szembenézésről, a kimondásról, felvállalásról, változtatásról! Ha otthont akarsz, tanuld meg kezelni (nem elkerülni) a feszültséget!

"Jobban boldogul kettő, mint egy: fáradozásuknak szép eredménye van.
Mert ha elesnek, az egyik ember fölemeli a társát. De jaj az egyedülállónak, mert ha elesik, nem emeli föl senki."(Prédikátor könyve 4, 9-10)

Mert ha elesnek, felemelik egymást. 
Ebben a képben benne van minden számomra!
Szeretni. Együttműködni. Egymásra figyelni. Magammal és a másikkal szemben őszintének lenni. 
Ez érzelmi intelligencia. Ez tanulható, a tanulás pedig mindig gyakorlást jelent. Azt, hogy nem minden sikerül, de megy egyre jobban.

Néha nagyon fáj ez a tanulás, de nekem megérte! 
Mert a legklasszabb érzés az életemben, hogy az ember mellett, akivel együtt élek, mellette SZABAD LEHETEK. Lehetek az, aki épp most vagyok. De lehetek az is, akivé még válhatok.
Nekem ez a legkirályabb érzés. 
Na meg az, hogy fiatalon egyetlen, legnagyobb ÁLMOM volt, hogy legyen OTTHONOM. 

Mit ér emberileg a flancos házad otthon nélkül?

Szóval fiatalon ez volt a legnagyobb álmom, hogy legyen otthonom. És ez megadatott. Mert tényleg akartam ezt.

Küzdj meg érte! Építsd fel! Tégy bele mindent! Szeretetet. Figyelmességet. Őszinteséget. Együttműködést. Egészséges veszekedést. És sikerülni fog. Mert a változás VELED kezdődik el. 

Köszönöm, hogy megoszthattam veletek!