Temple Grandin!
2018. december 14. írta: Hajdú Éva

Temple Grandin!

images_2_1.jpg

Ő Templin Grandin.
Láttam a róla készült filmet. Nagyon, nagyon, nagy hatással van rám az ő története. 
Templin Grandin autista. A 60-as években születik, amikor a szakértők azt tanácsolják anyukájának, hogy adja intézetbe. Ha bekerül egy ilyen intézetbe ez a kisgyerek, ott állatként vegetál, majd megdöglik. Ehelyett ledoktorál, egyetemi tanár lesz, és ő az, aki hallatja hangját azokért, akik szenvednek ebben a betegségben. 

Nagyon sokat jelent nekem ez a történet. Azért például, mert nagy szerencséje Templinnek az, hogy az a nő az anyukája, AKI! Az anyukája nem volt hajlandó magára hagyni a gyerekét. A filmben látod, hogy milyen nehéz pillanatokon mennek keresztül ők ketten. Milyen nehéz tanítani egy ilyen kisgyermeket, aki nem beszél, látszólag nem tud odafigyelni a hozzá beszélőhöz. Mintha egy érzéketlen fa lenne. 

A filmben látjuk, hogy a családtagjai nem hagyják cserben Templint.  Nem azt látják, hogy ő mire nem képes, hanem azt, hogy mire képes. És ebben támogatják, hogy meg is valósíthassa, amire képes! Anyukája ezt tanítja neki: MÁS VAGY, DE NEM ROSSZABB.

 

images.png

 

Nagyon nehéz élethelyzeteket élnek át ők ketten! DE az anyukája valahogy megoldásban marad! Egy példa, ami nagyon megérintett engem. Templin nem akar iskolába járni, sem főiskolára jelentkezni, mert társai sokat bántják, kinevetik őt. Rendszeresen bántalmazzák fura, hülye beszéde, viselkedése miatt. Valljuk be őszintén, mintha nem lenne normális! Ez a látszat. Hogy kinek mi a normális? Jó kérdés!

Az anyukájában számomra az a zseniális, hogy MEGOLDÁSBAN TUD MARADNI. Újra és újra abban támogatta Templint, hogy a nehézségek dacára iskolába kell járnia, emberek között fontos lennie, nem szigetelődhet el az emberektől, mert ez árt a fejlődésének.

Amikor túl sok inger éri Templint, mintha sokkot kapna. Mit tesz az anyukája? Ezt mondja a lányának: "Szükségem van két perc szünetre." És kimegy a szobából. Mire visszatér, mind a ketten megnyugodnak. És beszélgetni tudnak tovább. Egy hisztisnek tűnő autista gyerek őrjöng. Miközben fontos mondanivalód  van a számára!
Te mit tennél ilyenkor? Templin anyukája megoldásban tud maradni! Ezért is motivál engem annyira ez a történet.
Rengeteg bajba kerülnek, mégis találnak rá egy megoldást!


Az autista Templin fél a változástól. Például átmenni egy mozgóajtón. Ilyenkor óriási belső feszültséget él át, elképzelni sem tudjuk, mennyit szenved ezektől. Fizikatanára azt mondja neki, hogy "GONDOLJ RÁ ÚGY, MINT EGY AJTÓRA!" Ettől kezdve minden helyzetet, amitől fél, így él meg. Egy ajtót képzel maga elé, amin belép! 

Miért? Mert számára kézzelfoghatóvá kell tenni a dolgokat. Ezért van az, hogy nem érti, hogy "ez a te szobád", de úgy már érti, ha kézzelfoghatóan kiírják ezt a szoba ajtajára!
Ő képekben gondolkodik! Ha azt mondod neki, hogy "a kakasokkal ébredünk", ez nem azt jelenti neki, hogy korán kelünk, hanem az agyában kukorékoló kakasok jelennek meg! Mert ő képekben gondolkodik. 

images_1_2.jpg

Elképesztő vizuális látásmódja van. Tehát észre veszi azt, amit mások nem! Így megreformálja Észak-Amerika marhatartását. Amikor marhákkal kezdett dolgozni, felismerte, hogy szeretnek ív mentén mozogni. A férfiak világában furcsa egy okoskodó, autista nő! Mi kell még??? Itt is kinevetik! De kitartó marad. Templin új rendszert dolgozik ki, amit használnak is a farmokon!

Templint nem lehet megölelni. Túl erős inger ez neki. Az anyukája sem ölelheti meg. Azonban Templin megfigyeli a marhákat és eszébe jut egy ötlet. Készít magának egy dobozt, amibe belebújik. Amiben megnyugodni képes. Persze az iskolájában ezért is sok megvetést, támadást kap. Anyukája ekkor is mellette van, és kéri az iskolai vezetést, hogy értsék már meg! Templin nem perverz!, hanem megnyugszik abban a dobozban. 
Engem iszonyúan motivál az, ahogy az anyja kezeli az akadályokat. Ezt tanítja végig a gyerekének: 

Más vagy, de nem rosszabb!

Nem akarta, hogy Templin egy percre is elfelejtse, hogy Ő ÉRTÉKES!
Te mit tanítasz a gyerekednek?
Manapság, amikor legnagyobb szükségünk lenne építő-szerető kapcsolatokra, nem teszünk mást, mint tönkretesszük azokat. Tönkretesszük magunkat, és a másikat is. Szülőként ma sokan nem mernek fejlődni, nem mernek hinni magukban. Annyira megszokják ezt a nem működő állapotot, hogy nem mernek kilépni ebből. Inkább tönkre teszik a gyereküket is. Ebből persze nem vesznek észre semmit! Mert ez az ő drogjuk. A félelem. A szembenézéstől. Az őszinteségtől. A fejlődéstől.

he_1.jpgHogy mit tanít nekem ez a történet? 
Azt, hogy az életben nagyon nehéz,
mégis érdemes MEGOLDÁSBAN MARADNI A LÁTSZAT, A BAJOK ELLENÉRE!


És azt is tanítja még nekem, hogy minden működő kapcsolat alapja ez:

Nem érdemes elvárnom a másiktól azt, amire nem képes,
hanem megkeresnem, amire ő képes, és támogatni abban, hogy ezt meg is valósítsa.
Ez is nagyon nehéz!
Mert könnyebb a másikat leminősíteni. Még akkor is, ha a gyerekem!
Aki nem mer hinni magában, az a gyerekét hogyan tudja támogatni abban,
hogy elérje azt, amire szüksége van?
Amire NEM NEKED, hanem neki van szüksége?
Tőled mit tanul meg a gyereked?
Hogy mennyire értékes úgy ahogy van,
vagy azt, hogy mennyire nem az?
A FILM itt megnézhető:

https://videa.hu/videok/emberek-vlogok/temple-grandin-teljes-film-2010-rZeX2QAbZDnaFenS

 

A bejegyzés trackback címe:

https://jokepubeszelgetesek.blog.hu/api/trackback/id/tr1614483136

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása