" A családi emberformáló műhely vezetésének felelőssége a felnőttek kezében van." (V. Satir)

Egy tegnap esti játszóteres beszélgetés ihleti ezt a bejegyzést. Párkapcsolatot, családot csinálni nem lehet biztos bázisok, biztos értékek nélkül. Vagy vannak mentálisan egészséges értékeid ebben a folyamatban, amiket élsz is, vagy  elvérzel. Ez persze rám is vonatkozik.

Virginia Satir, A család együttélésének művészete című könyvben ír jó dolgokat. Végül is mindent leír, amire szüksége lehet az embernek, ha normális és mentálisan egészséges családot akar csinálni. Na, de ez ma sok embert egyáltalán nem érdekel.
Négy pontban foglalja össze a mentálisan erős család jellemzőit. 

1) Két erős önbecsülésre törekvő felnőtt. Mármint nem csak biológiailag fel-nőtt. Mentálisan fel nőtt felnőtt. Fejlődés nélkül nincs fel-nőtt-ség...
2) Egyenes, őszinte a kommunikáció.
3) Vannak szabályok.
4) Együttműködésre törekednek a külvilággal: munkahely, óvoda, stb.

Szóval Virginia (is) biztos pontokat, értékeket ad meg. Nem kell ugyanis eltévedni, tapogatózni a sötétben. 

1) Erős önbecsülés
Az erős önbecsülés a személyiségünk alapja. Tehát valami nagyon fontos az, amiről itt beszélünk. Egy életen át tartó építkezés ez is. 
A világhírű szakember Kohlrieser felsorolására hagyatkozom:
- A kudarcaidat feldolgozod? Tanulsz belőle? Kijavítod a hibákat? A gödrökből ki tudsz mászni? Vagy csak bele?
- Tudsz örülni, boldog lenni a hétköznapokban? Értékeled a napi örömeidet? Észreveszed ezeket?
- Vannak határaid? Tudod magadat, az értékeidet  magabiztosan-határozottan képviselni a kapcsolatokban? Vagy te is csak kritizálod-elnyomod-érzelmileg zsarolod a társadat? Mersz magad lenni, magadat építeni, vagy inkább te is szerepekben élsz?
- Tudsz szeretetet elfogadni és adni is?
- Tudsz dicséretet elfogadni és adni is? 
- Fontos neked, hogy kreatívan-rugalmasan reagálj a napi eseményekre?
- Ott van a fejlődés-tanulás az életedben?
- Törődsz az érzéseiddel?


Vannak szülők, akik csak a szeretetben hisznek. Vannak, akik csak a szigorúságban. A kettő együtt szokott működni. Az erős önbecsülésű felnőtt képes arra, hogy szeresse is a gyermekét, miközben fegyelmezi-határt szab-nemet mond-példát IS mutat. Ez nem könnyű, azonban eredményes. "Túl sok figyelmet szentelünk a fegyelmezési módszereknek, és nem eleget a megértésnek, szeretetnek, humornak, és annak, hogy kibontakozhasson az a csodálatos élet, ami minden gyermekben benne rejlik." (221.o.)
Szóval a kettő együtt...


2) Egyenes -őszinte beszéd
" Egy fiatal nőnél voltam látogatóban, akinek volt egy négy éves lánya. Csöngött a telefon. A nő felvette, ezt mondta: "Nem, ma nem tudok menni. Nem érzem jól magam. " A kislánya aggódó arccal megkérdezte: "Mama, beteg vagy?" A nő válaszolt: "Nem, teljesen jól vagyok." 
A kislány megpróbált kezdeni valamit a nyilvánvaló ellentmondással: "De mama, az előbb azt mondtad a néninek a telefonban, hogy nem vagy jól." 
Az anya ezt válaszolta: "Ne aggódj, nincs semmi baj." 
Ezzel a kislány kiment a homokozóba játszani. Ebédidőben az anyja behívta. A kislány ez válaszolta: "Nem tudok bemenni, beteg vagyok." 
Az anya dühösen kimegy a homokozóba, és ezt mondja: "Majd én megtanítalak rá, hogy szót fogadj nekem." 
Félrehívtam az anyát, hogy beszélgessünk. Visszapörgettem az eseményeket, rámutatva, hogy a kislány egyszerűen csak utánozta őt. (...) Hasznosabb lett volna ezt válaszolni: Nem vagyok beteg. Azért mondtam ezt a néninek, mert nem akartam találkozni vele, de nem akartam megsérteni sem. Nekem nagyon nehéz nemet mondani az embereknek. Ezért ezt hazudtam. Jó lenne, ha jobban tudnék bánni egy ilyen helyzettel. Majd megtanulom, hogyan kell." (A család együttélésének művészete, 223. o.)
Oly könnyedén lehet őszintétlennek lenni, hogy azt már észre sem vesszük.

3) Szabályok. Nem kőbe vésett, hanem rugalmasak, változtathatóak
Amiket nem betartatunk, hanem betartunk. 
Ahol szabályok vannak, ott rend van. Ahol rend van, ott biztonságban érzi magát gyerek, felnőtt egyaránt. 
Ezért fontosak a szabályok.  Ahol minimum két ember áll valamilyen rendszerességű kapcsolatban, ott már kellenek a szabályok. Ezek alapján tudunk ugyanis együttműködni egymással. Ha egy családban nem tudnak együttműködni, ott a szabályokat kellene világossá tenni, és be is tartani azokat. A szabályok értünk vannak.

4) És az együttműködésre törekvés a külső szervekkel


A napokban beszéltem egy pedagógussal, aki sokat adott nekem fiatalkoromban. Mondtam is neki, hogy nem tudtam elfelejteni, hogy milyen emberségesen bánt velünk, velem. Látja mellettem a gyereket. Elmondta, hogy ha adhat jó tanácsot, akkor a saját tapasztalata az, hogy fontos: 

1) az őszinteség
2) türelem
3) és a hit, hogy a befektetett munka meghozza a gyümölcsét. 

Kellenek a biztos pontok. A biztos értékek. A biztos bázisok.
Nekem legalábbis. Egyszerű, emberi dolgok ezek.
Meg kellünk hozzá mi is.
Bár!
Mindez egyáltalán nem könnyű! 
Senki nem mondta, hogy könnyű lesz! 
Azonban elhiheted, hogy a befektetett fáradozásod mindig meghozza a gyümölcsét! 
Hiszel ebben?


Hajdú Éva 
párkapcsolati coach
családi mediátor
life coach -fejlesztő