Charles Handy-t, a közismert gondolkodót, írót, szervezetfejlesztőt, menedzserképzőt felkérte egyszer a BBC, hogy mesélje el élete meghatározó élményét. Másokat is felkértek. Akadt közöttük ügyvéd, aki feleségül vette az általa védett gyilkosnőt. Érdekes történetek akadtak. Handy nem találta izginek a magáét, mégis ezt választotta.
”Apám csöndes ember volt. Negyven éven át volt ugyanannak az egyházközségnek a lelkésze Kildare-ban, Dél-Írországban 72 éves koráig, amikor is nyugdíjba ment. Addigra meglehetősen elfáradt, mivel utolsó 14 évében ő volt az egyházmegye főesperese is. Nyugdíjba vonulása után 2 évvel meghalt. (…) Nagyon szerettem az apámat, de csalódtam benne, mert elutasított nem egy felkérést nagyobb, városi egyházközségek vezetésére, s a csöndes vidéki állóvizet választotta. Élete számomra unalmas találkozások és látogatások végtelen sorozatának tűnt.
Apám halálakor tanár voltam, kongresszusokra, konferenciákra, munkaebédekre jártam – ahogy mondani szokás, ott voltam, ahol a dolgok történnek. Iszonyúan elfoglalt voltam, naptáram tele volt programokkal. MI A SIKER, HA NEM EZ?
Fejemben a fenti gondolatokkal ballagtam a halottaskocsi mögött.
Hirtelen felfigyeltem, hogy rendőrök is kísérnek bennünket: a helyi rendőrség. A templom zsúfolásig megtelt. Vajon honnan hallották ilyen sokan a hírt? Hiszen apám csak tegnapelőtt hunyt el, és ezt csak egyetlen lapban tettük közzé.
A kórus is meglepetés volt. Ugyanúgy voltak öltözve, ahogyan emlékeztem rá a régi vasárnapokról, de az arcuk öregebbnek tűnt. (…) Kiderült, hogy egykori kórustagok gyűltek össze Írországból, Angliából. Otthagytak csapot-papot, hogy itt lehessenek.
Amint ott álltam a sírnál, olyan emberek között, akiket ő adott össze, akiknek a gyermekeit ő keresztelte meg, majd adta ugyancsak össze, amikor eljött az ő idejük, láttam, hogy SZÁZAK SZEMÉBEN CSILLOG A KÖNNY. Ők mind eljöttek búcsút venni ettől a „CSÖNDES” embertől. Elgondolkodtam. (…)
Mi is hát a siker, és melyikünk volt sikeresebb? Az apám vagy én? Miről szól az élet, mi értelme van létezésünknek a földön? Tudom, ezek nem új kérdések. CSAK ÉPPEN EZEKET EGÉSZEN EDDIG NEM VONTAKOZTATTAM SAJÁT MAGAMRA. Legalábbis nem komolyan.” (Charles Handy: Az elefánt és a bolha)
„Amyarta Sen Nobel-díjas közgazdász szerint nem azzal kell mérni a gazdagságunkat,
amink van, hanem azzal, amire képesek vagyunk.”
