Ma reggel történt.
Gyereket viszem oviba.
Viszont a mai reggelen ott-alvós-ágyneműt is viszünk.
Hiszen.
Előző nap megbeszéltük óvónővel, hogy a nyári visszaállás érdekében fejlődési lehetőség, ha a gyermek újra ott alszik.
Hiszen.
Kiscsoportban is. Középsőben is ott aludt.
Reggel kérdezi az óvónő, hogy hoztunk-e ágyneműt.
Mondtam, igen, ahogy megbeszéltük!
Ő pedig megölelte, megpuszilta az én drága kislányom, ÉS AZT MONDTA NEKI, HOGY KÖSZÖNÖM NEKED EZT A KÖZREMŰKÖDÉST. Gyermekem bólogatott csendesen, és mosolygott.
Én pedig hát. Mélyen meghatódtam. És még mélyebb hálát éreztem. Hogy ide járhat a gyermekem.
Elmeséltem barátnőmnek.
Mondta, náluk nincs ilyen.
Miért beszélek erről?
A szabályok miatt.
Szabály az, ahogy szoktuk!
Ti hogy szoktátok?
Családi-párkapcsolati kapcsolatokkal foglalkozom.
Hogy mi hiányzik leginkább ezekből a kapcsolatokból?
A szeretet!
Nincsenek szeretetszabályaink!
Tiszta őrület.
Mindent tesz az ember a családjában, a párkapcsolatában, a hétköznapok forgatagában.
Mintha elfelejtenénk szeretni.
Szakszóval POZITÍV REZONANCIÁT ADNI egymásnak, kifejezve, hogy "figyelek Rád!"
A legfontosabb szükséglete az embernek: a valahova tartozás. A valakihez tartozás vágya!
Emberek!
Hová tűnt a szeretet az otthonokból?
Milyen szabályok szerint élünk otthon? Egymással?
Óvó néni szabálya ez: fejlesztem a gyereket, pozitív rezonanciát adok neki, elismerem a tényleges eredményét. Bár ő biztosan szebben fogalmazná meg, mint én, de neki van egy ilyen szabálya!
Neked milyen szeretet szabályod van otthon? A szeretteiddel?
Tegnap este megyek haza.
Gyerek sír.
Kérdezem apát, mi történt.
Mondja, kérdezzem inkább a gyereket.
Kérdezem.
Kiderül, hogy nagyon noszogatni kellett a gyereket, hogy feljöjjön a játszótérről.
Nem mindig, de szokott ilyen lenni. Hogy noszogatni, noszogatni kell, mert a kérést nem hallja meg.
Szóval itt van egy feszültség apa és gyermeke között.
Egy idő után megszólal a gyerekem: "MEGYEK APÁHOZ KEZET FOGNI."
Kérdezem: én is elkísérhetlek?
Mondja igen.
Megy. Magától!
Nyújtja kis kezét apának: békülés!
Kibékültek.
Nagy ölelés.
Boldog mosolyok.
Nálunk van egy ilyen szabály: kezet fogunk egymással, jelezve, hogy ki szeretnék veled békülni!
Gyereknek megtanítottuk, férjemmel igyekszünk mi is így csinálni, gyerek tudja, hogy van egy ilyen szabály! 
Nálatok milyen szabályok vannak?
Milyen szeretet-szabályok?
A fenébe is!
Az ember legégetőbb vágya ez!
Tartozni valahova! Ahol szeretnek.
Valakihez tartozni. Aki szeret.
Nálatok milyen szabályok vannak?
Fotók: pixabay
