Gyerekek halnak meg, lesznek öngyilkosok.
Hírekben hallani és közvetlen környezetemben.
Intézményekben, iskolákban, munkahelyeken és LEGFŐKÉPPEN AZ OTTHONOKBAN fontos tudás az, hogy miként kapcsolódjunk egymáshoz az élet konfliktusaiban. Coach-ként egyik ESZKÖZ, amit használok: mi a középpontom?
"Mindnyájan rendelkezünk középponttal, bár többnyire nem veszünk róla tudomást.
Milyen értékek szerint élek?
Mik az értékeid?
Ez a rendszer segíthet ennek tisztázásában.
Az egyik lehetséges középpont a
VAGYONKÖZPONTÚSÁG
"Ez nem csak anyagi dolgokat jelent, például divatos ruhákat, házakat, autókat, motorcsónakot vagy ékszereket, hanem olyan nem megfogható dolgokat is mint a hírnév, a dicsőség vagy a társadalmi megbecsülés.
Ha olyasvalaki társaságában van, aki nála vagyonosabb, híresebb vagy megbecsültebb, alacsonyabb rendűnek érzi magát. Ha olyasvalaki mellé kerül, aki nála kevésbé tehetős, nem annyira híres vagy megbecsült ember, mint ő, felsőbbrendűnek érzi magát. Önértékelése folyton ingadozik. Nincs állandóságérzete, nincs biztos pontja, nincs megingathatatlan öntudata. Allandóan azzal van elfoglalva, hogy védje és biztosítja a vagyonát, az értéktárgyait, a részvényeit, a pozícióját vagy a jó hírét. "
Ha nincs állandóságérzetem, belső értékrendszerem, akkor...?
Cél:
Szeretet, Kapcsolódás, Egymásra figyelés, Diskurzus!
Legfontosabb tárgy? Egy kerekasztal székekkel!
Második eszköz:
Amikor párokkal dolgozhatok együtt, beszélek arról is, hogy szülőként milyen eszközeik vannak abban, ahogy a gyermekeiknek értékrendet tanítanak?
Három lépésről beszélek ilyenkor:
1. Milyen példát mutatok?
2. Amikor a gyerek stresszel, mert ő is emberből van, végig tudok-e szülőként menni az úton, amíg meg nem nyugszik?
3. Értékmondatokat mondok a gyermeknek?
Például: Pontosan szeretek megérkezni.
Meghallgatom a másik embert, nem pedig bekussoltatom. Amikor bajban vagyok, szólok anyádnak-apádnak, és beszélünk a bajról, közösen megoldjuk! Amikor kudarc ér, tanulok belőle, nem pedig elkeseredem teljesen.
Ilyen értékmondatokra-elvekre gondolok!
És tényleg igyekszem így élni, nem csak beugatok és bekussoltatom a gyereket!
Harmadik eszköz:
Minden iskolában, minden munkahelyen alap lehetne ez?
1) Sem GYEREKET, sem felnőttet nem hagyunk magára.
Nem hagyjuk egyedül basszus!
Senkit basszus nem hagyunk egyedül!
2) Kerülöm a harcot!
Mert mindig van valaki, aki a feszkót erőlteti! Erőltesse!
Te pedig ne menj bele!
3) Tisztelettel viselkedek, Tisztelettel beszélek! Nem pedig térdre kényszerítem basszus!
"A tisztelet azt jelenti, hogy a másikat különálló és egyedi emberi lénynek tekintem és fogadom el, akinek joga van az enyémtől független gondolatokhoz és érzésekhez. Ez nem azt jelenti, hogy minden, amit a másik személy gondol, tetszik nekem, vagy egyetértek vele. TISZTELET célja, hogy a köztünk fennálló különbségeket támadás és megalázás nélkül oldhassuk fel. A tiszteletlenség előítélet formájában, személyes támadások, érzelmi kitörések, megalázás, neheztelés formájában jelentkezik.”
(G. Kohlrieser: Túszok a tárgyalóasztalnál)"
Vagyis helye van az eltérő véleményeknek. Sőt! Ezek visznek előre!
4.) Iskolákban gyermek - MEDIÁTOROKAT KELL KÉPEZNI.
Amikor két gyerek összeveszik és nem tudnak megegyezni, a gyermek mediátor teszi fel ezt a 4 RÖVID-EGYSZERŰ kérdést, és viszi -moderálja végig a folyamatot! Kérdések:
Szerinted mi történt?
Mit érzel? Nevezd meg! Miért?
Mit akarsz elérni?
Miben gátol a másik személy, hogy elérjed, amit akarsz?
Milyen közös megoldást javasolsz?
Melyik megoldással éritek el mindketten, amit akartok?
NEM! Ilyesmiket nem lehet megtanítani az intézményekben!
Legyen a káosz egyre nagyobb!
Hadd haljanak bele a gyermekeink!
Kit érdekel?
Addig is virítsd a lóvét!
És ÉLŐ LÁJKOK HELYETT élettelen lájkokban bízni!
Itt klikkelgetni halott billentyűkre! Na, ez kell!
Addig viszont elmaradnak az élő lájkok!
És ebbe belehalunk.
Szeretet, Kapcsolódás, Egymásra figyelés, Diskurzus!
Ha ezt nem tanuljuk meg, abba belehalunk.
Három kérdéssel búcsúzom:
Honnan jövök?
Hová tartok?
Ki előtt adok majd számot az életemmel?
Hajdú Éva
coach, mediátor
