Nem régen egy fiatal felnőttel dolgoztam.
Párkapcsolati témában.
Nem segget növeszteni jön. Nem csupán megnyugodni jön. Hanem dolgozni. Az ügyén.
A coaching arról szól, hogy szarul vagyok, elegem van ebből, szeretnék megnyugodni?
Amikor ezt kérdezed, azt válaszolom, hogy nem.
Ne gyere coachingra, ha csak nyugodt szeretnél lenni.
Akkor gyere coachingra, ha valamit tenni akarsz azért, hogy megnyugodj.
Nekem coachnak nem az a dolgom, hogy megnyugtassalak. Alapvetően nem ez a dolgom.

Tehát fiatal felnőtt ügyfelem előrébb akar jutni a témájában.
Fontos nekem az, hogy elmondjam ilyenkor, mennyire zseniális az, hogy időben jön coachingra.
Nem húsz év szardögönyözés után, hanem családalapítás előtt.
Tanulni jön.
Az emberek nem szeretnek tanulni. Szerintem.
Ha nem tanulsz, nem gyakorolsz. Ha nem gyakorolsz, nem lehetsz jobb. 
Ezért fontos tanulni.
Ügyfelem biztonságos anyagi helyzetből jön, vezetőként még magasabb szintű vezetői megbízatásra tör. Témájával kapcsolatos könyveket-cikkeket olvas, igyekszik más döntéseket hozni.
Mindez mégsem elég, hogy egyedül továbbjusson témájában.

Első megbeszélésünk végén megnevezi azt a tulajdonságát-hozzáállását, amivel eddig akarta kapcsolatát javítani. Felismeri, hogy nem jó ez az út. Megfogalmazza, melyik tulajdonság az, amelyikre érdemes felváltani eddigi szokását, eddigi megoldás módját.

Azért nagy pillanat ez egy coach számára, mert nem a coach ad felismeréséket készen az ügyfél kezébe, hanem az ügyfél a folyamatban dolgozik-tanul az eszközökkel-stratégiákkal-módszerekkel.
Ezekbe bedolgozza magát, és így születik meg az ügyfélnek az a részmegoldása-megoldása, amire a coach soha nem gondolt volna.

Neked mit jelent a fejlődés?
Erős történet számomra a világhírű teniszezőről.
Rafael Nadalról mondták, hogy ha jobbnak kell lennie valamiben, akármilyen apró mozgásban, abba beleveti magát. Hiába számít világhírű profinak.
Amikor a fonák ütését szükséges finomítania, amikor más féle teniszütővel szükséges begyakorolnia a játékot, nincs kecmec. Elkezdi tanulni.
Csak egy kis mozgásváltás a fonákban. Igen!
Kínlódni egy új ütővel? Igen.
Sok munka apró változtatásokért, amik nélkül nem nyerhetne tornákat. 
A coaching erről is szól számomra.
Sok munka fontos eredményekért. 

Az emberek eljárnak előadásokra. Régen autodafére jártak el. Ma előadásokra.
Ez szép. Azonban az egyéni munka nehezebb és félelmetesebb.
Amikor az ügyfél helyzetét kiterítjük, szétszedjük, az rendkívül ünnepélyes pillanat számomra.
Mert nem helyes és általános izéket puffogtatunk.
Ott az Emberről van szó. Ott szembenézés van. 
Az előadás nem kíván az embertől ekkora jelenlétet.
Egy előadás után nem nyomja az arcodba a coach, hogy mit tanultál? Mit teszel másként? És egyéb lezáró kérdéseket...
Bármennyire embert próbáló beszélgetés is tud lenni egy coaching, hiszem, hogy felemelő és megnyugtató is. Coachingon nem a problémagörcsben veszteglünk.
A kijutáson van a fókusz, kijönni abból, amiből nem tudtam egyedül.
Ebben közös munka a coaching.
Kijöjjön onnan, ahol nem tud már tovább élni.

Nem könnyű jönni. Egyik ügyfelem négy évig tervezte, aztán csak megérkezett.
Fontos bátornak lenni.

Azt tapasztalom,
mégsem elég bátornak lenni.
Kitartani a bátorságban.
Ezt is tanuljuk coachingon.